Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)

d.) Végezetre magúnak a'Dunának olly helyütt vett mértékeiből, hol |a'víz ágynak semmi hibája, 's szabad lefolyásának semmi akadályai nincsenek, sem kiöntéseket nem okoz, Dunánk átaljában mindenütt rendetlen, elhagyatott állapotban lévén, normális szélességét a' 2. §. 7-dik száma szerint meghatározni tellyes lehetetlen. Gondolóra vévén pedig az ugyan ott felhozott okokon kívül, mind azt, hogy a' Posoni Duna szélessége ott, hol önerejével magát tisztán tarthatja 120—130 öl, nagyobb szélességgel pedig már ágyát itt ott rendetlenül elönteni kezdi,

's Posontól fogva csak a'Vág, Nyitra és Zsitva szakad belé, mcllycknek egyesült vizei az egész Dunának negyed részét koránt sem teszik ; sőt, hogy az alsóbb Dunán is hasonló keskeny 's még is ártatlan összeszorulások több helyeken találtatnak, mind azt, hogy Tolnától lefelé, a'Tolnai, úgy a' Sükösdi 's Bogyiszlói határok közt, melly részen a* Duna legnagyobb kiterjedésben szigetelések nélkül tiszta ugyan, de a' mellett hogy csupa könnyű földet, hord köröskörül a' tájékot árvízzel 's mocsárral borítja, tehát ágya kellctinél felébb lévén emelve, sebességinek megelevenittetését, vagy is keskenyebb partok közé szorittatást kivan — a' Duna szélessége nem több 160 ölnél; — ezenkívül, a' mi leginkább kézzel fogható, a' szent Gellért hegynél vett profilnak mesterség által is rendesebbé alig tétethető legrendesebb formája van, midőn minden felsőbb és szélesebb profilok felette rendetlenek; végtére pedig, hogy még ezen szélesség adás után is mint sí CD profil mutatja, a' partok hajlításának 's magosságának iránya három 's négy annyi marad, melly a* víznek partokat megtámadó erejét egészen ártatlanná, a' hozzájok járulást pedig, ha több esztendők alatt megrongáltatván némi igazítást kívánnának, nem csak kis, hanem közép víz idején is könnyen lehetővé teszi; semmit benne kételkedni nem lehet, hogy a' Duna ágyának két város közötti Normális szélességét 150 ölre leghasznosabban lehet megállapítani. 7. §. Az előadott regulatio a' Duna fő és egész regulatiójával üszvefüggésben leszen, sem ez a'jövendő regulatiót semmi tekintetben akadályozni nem fogja, sem ugyan ezt a' jövendő regulatió haszontalanná vagy károssá nem teheti, e' mellett a' vidéknek ártalmára nem leszen. Ha, a mint legközelebb előadatott, a' Dunát annak különböző rendetlenségei szerint szakaszokra osztjuk fel, különösen ezen hetet lehet megkülönböztetni : l) Décent61 Gönyííig, honnét, és meddig a' Duna magával felette sok kavicsot és murvát hord, melly terhet nem bírván, szanaszét lerak , igen sok