Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)

A' negyedik nem annyira véleményt többé, mint a* regulatiónak egy vagy más helyütt haladék nélkül elkezdését, többnyire maga az elkerülhetlen szükség parancsolja és határozza meg, 's az illyetén javítások ellen tétetik azon nyomós ellenvetés, hogy a' bizonyos rendszer és öszveillő egybefüggés nélkül kezdett igazítások hijábavalók, sikeretlenek, 's ugyan ezen ellenvetés illethetné a' Buda - Pest közt kezdendő regulatiót, ha t i. az, egyébiránt valőban bizonyos rendszer és az egész teendő regulatióval egybefüggés nélkül történnék. Minekokáért nincs egyéb hátra, mint a' Duna regulatiójának Buda Pest között egy olly tervét adni elő, melly a történhető egész regulatióval valóságos és öszveillő egybefüggésben legyen, sem ez a' jövendő regulatiót, semmi tekintetben ne akadályozza, sem a' jövendő regulatió a' Buda Pest közt már készen lévőt haszontalanná vagy károssá ne tehesse, e' mellett a' felső 's alsó vidéknek ártalmára ne legyen. Illyennek vélem : 6. §. Hogy a felső szent Endrei, és alsó Jláczkevi szigetek közt egyesült Duna ágya a szent Gellért hegyi szűkülettől fogva a Margit vagy festő sziget csucscsáig át aljában 150, egyebütt pedig a* felsőbb szigetek között, a' mennyire lehet

r közel 150 ölnyi szélességre szoritassék, a Pesten alól két ágra u. m. Soroksári és Promontoriumi ágakra oszlott Duna egyedül a' promontoriumiba nyomattassék, a felső Vátzi és Sz. Endrei ágak közül pedig rendes ágynak csupán az. egyik, mellyet vagy a hydrotechniai, még ezután következendő mérésekből meg' határozandó resultaturnok, vagy egyéb tekintetek fognak javállani, tartassék meg. Hogy pedig félre ne értessem, ezen négy fő tárgyakat igy különböztetem : a.) Az egész Dunának a' Promontoriumi ágba nyomatását 'elválasztom a' hid építés javaslatától, mint a' melly úgy is szükséges, ha szinte hid nem épitetnék , azért: nehogy a'

Lager Ispitál felett eső partok mind inkább rongáltatván nagyobb görbület származzék : a' nagyobb görbület a' lejövő zajt inkább feltartván a' jég torlás megakadásából történhető veszedelmeztetésnek évről évre fenyegetőbbleg kitéve legyünk. Azonban a' veszedelem csak történhető megakadás következése lévén, szintúgy meglehet, hogy hasonló jégtorlás , mintáz 1775-diki volt, egy két, vagy ötven 's több esztendők alatt kerülhet elő, de ha egyszer előkerül minden bizonnyal több károkat fog okozni, mint az egész veszedelem 's minden rettegtető bizonytalanság tökéletes elhárítása kerülne, annyival inkább mivel az igazításra teendő költséget, a' nyert használható föld ér-