Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)

jövő zátony által alább is két ágra válik és mindeniknek magának, különös sodra van. A' Pesti oldalon lévő, a' maga görbe hajlása által a víz alatt lappangó zátonyra reá feküvén, szükségesképen a Pesti partoktól mind inkább távozik, a zátonyhoz pedig közelebb járul. Hasonlóképen az AB profil szerint a Pesti oldalon lévő görbület által meglankadt sebesség, elsőben lassú iszapolást kezd, azon eleinte csekély iszapolás kevéssé nagyobb görbülést és kisebb mélységet okozván, a' víz sebességét még jobban lankasztja, azonban ismét: mind a miatt hogy a* felvett Pesti oldalon lévő víz ágya a* szerint mind [mélységében mind szélességében egy kevéssé megszűkült, sebessége a' partfelé meglankadt, a' víz sodra sebességinek (t. i. hogy a' minden másod perezben lefolyó víz mennyiséget ezentúl is letakaríthassa) nevekedni kelletvén, ezen nagyobb sebesség a' víz alatti kis zátonyt, melly most a' két víz sodrát egymástol elválasztván a'Budai partoknak nagy mentségül szolgál, elébb utóbb el fog hordatni, akkor az egész víz ereje egészen a' Budai partoknak fog esni, melly hogy azon esetben, millyen hatalmas fogna lenni, a' Budai víz sodrának a* Pesti part távolságához képest, a' Budai partokhoz való közelségéből könnyű hozzá vetni. A' víz sodrának, a*Budai partokhoz illy közel való egyesülését meg kell akadályoztatni, a' tapasztalás bizonyítván, hogy kivált illy nagy víztömeg ellen való küzdés, mint a' Dunáé, midőn egészen erőt vesz, és a' partoknak, közel eső folyó sodra ellen oltalmazása millyen költséges és még is többnyire sikereden. Ha feltesszük, hogy a' Duna regulátiója elkezdetvén folytattatni is fog, mert ez mind a' Felséges Uralkodás akaratja, mind az Ország Rendéinek megegyező kívánsága, elkerülhetetlen szükség is ellent állani, nehogy hazánk felső, legnépesebb, mívéltebb, iparkodóbb 's különben termékeny része mind az árvizek dühétől, mind a' lejövő terméketlen murva elbontása által naponként inkább elpusztíttassék: tehát, minthogy a' felsőbb részek regulázása, hacsak, midőn egy a'víz mentében fentebb eső helységet megszabadítunk, a* tovább hordatott murvának más alsóbb helységek határin lerakatásával, a' lentebb eső részeket mind inkább veszcdelmeztetni nem szándékunk, az alsóbbakét minden kétségen kivül magával hozza; ezen esetben a' felső Országi kavics és murva, melly már így is szinte Komáromig lejön, szinte ollyan bizonyossággal mint hogy Buda Pest a' lefolyó Dunának útjába esik, hozzánk is el fog érkezni. Akkor, ha ezen időpont a' két városközti Dunát regulázatlan állapotban, 's a* Pesti oldalról mostani lankadt sebességű folyással találandja, a' Pesti partnak többé nem iszapoltatása, hanem kaviccsal elöntetése, azon kis zátonynak, melly most a folyó két sodrát egymástól elválasztja, általszakasztatása, és a' Budai partoknak az egyesült víz által leendő megtámadtatása, mentül elébb és olly erő2 *