Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

1834.] F I L L ÉRT Á R. 127 kővel kirakása, mit egy franczia generális tanácsolt egy parasztnak a' vakoadokturás ellen. — 1827. junius' 29-kén ezt hirdetteté ki Merseburgban a' kormány. Elég példa van rá, hogy az őszike a' marhának is igen árt, noha a' szarvas marha természeti ösztönből kerüli azt; de a' disznónak még inkább veszedelmes. Egy rét' birtokosa feltépte nem régiben ezen mérges növényt, 's kihányta az útra. A' falu csürhéje arra menvén, néhány sertés evett belőle, 's 17 darab még azon nap megdöglött. Vigyázzanak tehát a' gazdák, hogy ezen növény minél inkább irtassék, de egyszers'mind ássák földbe a' feltépett gyomot, hogy minden marhakár elmellőztessék. A' gyermekek soha se játszodozzanak a' maghüvellyel, mellyet kukuktojásnak nevezgetnek. Eczet, czitromnedv 's más savanyok, sok olajos és nyálkás ital leghathatósabb ellenszer. Magyarázat — meg fejté a. Igen nagy hajlandósága van az embernek gondolatot, szót, cselekvést, történetet, jelenetet, álmot 's a' t. magyarázgatni 's mindeniknek bizonyos értelmet adni. Természeti jelenetekben hajdan az Isten' akaratjának kijelentését magyarázgatták. Földindulás , mennydörgés , vizáradás, nap- és holdfogyatkozás, zivatar, éhség, az istenek' haragjának bizonyos jeleiül tartattak. A' babonaság mindenkor igen sokat jelentőnek tudta magyarázni a' legkisebb történetet is. A' madárjóslók madarak' repülését magyarázgaták a' rómaiaknak. Ha a' szent csirkék nem ettek, köztársaságot fenyegető szerencsétlenséget jelentett. Egy balról hallott mennydörgés vagy néhány páratlan számmal repülő holló szerencsétlenség' jelének tartatott. Ha a' bagoly valamelly házra repült, halál' követének vétetett. A' köznép most ís azt hiszi, hogy a' kéményre fészkelő gólya szerencsét hoz és gazdag aratást. Az arbelai ütközetnél sast látott egy maczcdo pap nagy Sándor' feje felett repülni, ennek hire elterjedvén a' katonák hitték 's győztek. Aquiléja' ostromakor kihordván a' varosból fljait egy gólya, elveszték a' városiak bátorságukat, Atila' serego nem kételkedett többé a' leendő győzedelmen, 's Aíjviléját feldúlta. A' csillagászok csillagokból jövendöltek. Az egiptomi jóslók álmokat magyarázgattak. A' varázslók kabalistikai jelek' összetételéből jövendőigettek. Egy ilyen mivész azt jósolta egykor Valens császárnak, hogy utána következőjének neve ezen öt betűn kezdődik: T H E O D. Valens tehát a' nagy nemzetségből származott Theodort megölette, sok más hasonló nevüekkel, elfelejtvén Theodosiust, ki utána trónra lépett. A' czigány-asszonyok kártyából és a' kéz' vonalaiból mondják a' jövendőt. Semmi sincs a' tévedésnek annyira kitéve, mint az ilyes megfejtések. Ezen kórsága' legvilágosodottabb elméjüket is meglepi, 's ritkán marad valaki a' szónak vagy dolognak igazi értelménél. Hol van ügyvivő, gonosztévő, ki a' legvilágosabb és határozottabb törvényt is ne tudná maga javára magyarázni. A' könnyen ingereltethető ember mindent balul magyaráz, és egy sértő szónak fejtegetése gyakran a' legnagyobb gyűlölséget és bosszút gerjeszti. A' szerelmes maga javára érti egy tetszvágyi leány' pillantásit, 's hallgatását szerelemgyónásnak veszi. A' hiu bolond kedvezőnek lát magára nézve egy epigrammot, mellynek fulánkját nem érti, holott a' költő jól meg; mossa vele. Caubardemont azt mondá: adj nekem akárkitől hat sor irást, mindig lelek benne valamit, mi annak iróját akasztófára juttatja. Gazdálkodás. A' jó gazdát jó hír követi; hitele 's tekintete van. Habár nem szerfetett sok is vagyon;? legalább beéri vele, 's nem jön zavarba, mikor mások szűkölködnek. A' gazdasszonykodó házi nő királyné a' házi birodalomban; tőle ftio-o- a' háztartás, ő a' házi rendnek lelke. A' jó o

azdasszony nevezet mindenütt tiszteltetik. Mikor már a' szépség levirult is, aa okos gnzdasszonyság' híre fennmarad még a' nő' dicsére. A' korán gazdasszonysághoz szoktatott leány észrevétetik, tetszik, 's a' szivbe edződik képr. — Vannak bizonyos ismeretek, mellyek mindenkinek hasznosok; hol pedig meg-nincsenel,