Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

180 FILLÉRTÁR. [Aogusfus' 2-kán zérlete alatt menendek veletök, hová nélkülem parancsomnak engedve menni vonakodtok." Augustus' 14-kén elindult a' tolnai mczőrül és Battáig nyomult. Néhány követ előre sietett a' szomszéd falukban és városokban elszórt hadi nép' összegyűjtésére. Tomory is előhivatott, és sok tanácskozás után, végre, miről régen kellett volna, fővezérről is kezdtek gondolkdoni. A' szavak' töbsége Tomory Pálra esett, mások a' szepesi grófot Zápolya Györgyöt akarták. Mind ketten vonakodtak elfogadni; a' kalocsai érsek klastromi fogadását hozá fel ellene, 's inkább engedelmeskedni mint parancsolni megszöktet, azon kivul tapasztalatlanságát 's erőtlenségét; alkalmasabnak vélvén a' nádort, 's az erdélyi vajdát, kik fegyverben, nagy seregek' vezérletében 's veszélyes vállatatokban jártas és próbált emberek. Oly háborút, mint ezen következendő leend, ő soha sem látott, nem hogy képes lenne vezetékelni, azért a' királyi legnehezebb kegy vesztés alatt sem vállalhat el fővezérséget. — Zápolya György fiatalságát kivánta tekintetbe vétetni, 's a' mellett azt, hogy ő a' haditudományból semmit sem tud, nem forgatván még eddig egyebüt fegyvert, mint lovag és bajnok tusáknál. Végre csakugyan engedett Zápolya a' király' parancsának 's töbség' akaratjának, de oly feltétel alatt, hogy ő csak Tomory mellé adassék, 's mihelyt bátyja, a' vajda, megérkezik, felmentessék. Ekkor egyenesen engedelmesség parancsoltatott Tomorynak, ellenmondása többé meg sem hallgattatván. Mohácshoz küldetének a' vezérek néhány főemberekkel a' tábor' és csatapiacz' kimérésére. Battán felül két ágra szakad a'Duna, szélesebb ága a' balpartot, a' keskenyebb Battát, Szckcsőt és Mohácsot mosván. Mindkét ág egyesül a' Karassó' beömlésénél 's a' négy mértföldnyi hosszú, mocsáros Brigitta szigetet képzi. Battától lefelé jővén, a' Simontornyától kinyúló kellemes, szőlős halomláncz terjeszkedik el nyugot, azután délfelé, 's Vörösmart és Bodola közt a' Karassó' beömlésén alól a' Duna felé csavarodik. E' halmok és a' Duna' jobb ága közötti sikságon fekszik Mohács, félmértföldei felül rajta a' mocsáros Cselye patak hasítván mezejét, lassú mozgással folyva a' Dunába. Félmértföldei Mohácson alól választatott hely a' király' fekvésének. Értésére jutván ez a' tábornak, azonnal valami rendkívüli fellengző bátorság fogta el: „Rajta!" kiálták mindnyájan ..szembe az ellenseggel, nem vissza hajt bennünket tisztünk és becsületünk. E' készületből, ugy látszik, szaladás nem ütközet czélban. Csak gyáva, harczot és munkát rettegő urak csábíthaták a' királyt ily rendelésre; jöjön ő maga 's vezessen bennünket ama' halmokon által a* Drk*hoz, a' diadal miénk leend. Jól tudjuk mi, hogy az ellenség' népe 's álgyuja számtalan; de a' nép még nem tábor, 's alig van tizedik vagy huszadik embere fegyverrel ellátva. Azt is jól tudjuk, hogy legvitézb emberit Belgrádnál 's Rhoduznál veszté, csak tegye hát a' két fővezér pontosan teendőjét, kétséget sem szenved a' jó kimenetel. Vajha megszabadítná a' király magát es bátor harczosait a' semmire való urak' és papok' nyájától, kik valóban királyi lelkét csak megvesztegetik 's a' derék ifjat elpuhítják olyanná mint ők magok." Tomorynak hallgatnia kellett franciskánus öltözetében, ha a' benne volt csekély bizodalmat egészen semmivé nem akará tenni. Azonban Mohácsnál csakugyan felüttetett a' királyi sátor, 's jött a' hir, hogy Szolimán átkelt a' Dráván, 's az ütközetet tovább halasztani nem lehet, annyival kevésbé kerülni. A' király Zápolya' és Frangepán' megérkeztökig kivánta halasztani az ütközetet. Broderics öszíönzé a' nagyokat, hogy a' nemességet hajtsák a' király'akaratjára, szivrázkodtatólag elibök terjesztvén, hogy ily rendetlenségben lehetetlen nem győznie a' szultán' hatalmas nagy táborának, pedig a' király' 's ezen sereg' elhullása után semmi sem leend többé útjában, hogy az egész országot meghódítsa. Az erdélyiek', horvátok', tótok', csehek' és morvák' eljötteig tanácsosabb hátra vonulni, mert ha innen Pozsonyig pusztítná is az országot Szolimán, sokkal kevesb kár lenne, mint ha itt a' király, oly sok praelat, mágnás és nemes feláldoztatnak. De ezen előadása nem vala képes a' győzedelem' nagy reményét alább szállítani, nem az erekben égő harezvágyot csillapítani, a' szemeket veszély' látásra eleveníteni. Ily közönséges elvakulás mindenkor felsőbb hatalom' rendélése, melly az országok' és világ' sorsát kényszeríthetetlenűl j hordja markában.