Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

174 FILLÉRTÁ II. [Julius' 26-káii semmi sugallását, semmi ösztönét nem hallja a' természetnek, mint több esztendők előtt Vas vármegyében, Pinkafőn, élitélt és kivesztett Stra­dafiiszler nevű haramiák — kikről más alkalom­mal bővebben. — De ezek is töbnyire külföl­diek és megszökött katonák voltak, noha véres mesterségüket nemcsak a' szomszéd Ausztriá­ban , hanem Sopron, Vas, Zala és Somogy vármegyékben is űzték; de hasonlítván az ilyet ezt más országokéinak számához, nálunk va­lóban ritkább tüneménynek mondalhatik. Mi fenyítékét 's policziáját illeti ezen min­den esetre üldözésre méltó osztálynak, dicséretesb az , mint sok más országokban. Ne'inelly me­gyékben az úgynevezett pandúrok tartatnak e' végre, kik bámulatos ügyességgel birnak a' haramiák' vadászatában; más megyékben a' bá­torságra ügyelő biztosok tisztében áll ezeknek nyomozása 's elfogdosása, 's egy megye sincs, mellynek intézkedesei nem volnának e' végre. Az ilyen pandúrok, megyei kátonák és tisztvi­selők nagyobb veszélyben forognak mindenféle utasoknál, mert hogy velők nem igen sympatbi­zálnak ama' szegény legények, igen természe­tes ; de ugyan azért erős, ügyes, bátor és vállalkozó férjfiak is választatnak e' hivatalra, kiknek történeteit hallani néha szerfelett érde­kes , "s a' veszély, mellyben forogtak, gyakran hajat borzasztó. Képünk mutatja mint szoktak a' haramiák meglepetni *s elfogatni, hogy a' törvény' hatalmába juttatván, Ítélet mondathas­sák felettök, s' hajtathassék rajtok véghez. Siketnémák' kéz - alphabet j ök. Kézalpha'betnek vagy a b c-nek neveztetik oly helyeztetése vagy formálása a' kéznek, mely­lyel az alphabetnek' betűi egyenként előadat­nak. — E' siketnémák abc-je csak abban kü­lönbözik a' közönségestől, hogy egyszerűbb és könnyebb, ugy hogy fél kézzel minden betű kiképeztethetik. Ez, mellyet mi itt adunk a' képen, spanyol találmány eredetileg, mint maga a' siketnémák' oktatásának módja is; a' vakok még most is árulgatják ezt Mádrid' utczáiban a' tanulóknak. Peseira Francziországba vivén, 's daclylologici (újjak' nyelve) czimet ragasztván rá, nem so­kára elterjedt minden siketnémák' oskolájába, inellyckben azelőtt két kézzel képeztetett az abc; elterjedt azután Olasz- Német- Muszka­Svéd , sőt Angolország' legtöbb oskoláiba is. Nálunk, hogy nyelvünkhöz alkalmaztattabb len­ne 's a' kettős betűket is, például ly-t-cs-t, gy-t 's a' t. egy fogással kiadhatnék, az uj­jak néhány más helyeztetésének találásával még meg kellene toldani; 's ki emberbarátisága által lelkesítetvén, a' szerencsétlenek' szomorú helyez­tetésének vigasztalására, ezt egész egyszerű­ségben kitalálná 's hozzánk beküldené, öröm­mel fognók közleni. Ezen alphabet' segédével egész szavakat, kitételeket, sőt egész beszédeket lehet irni. Meg­tanulni könnyű, mert legfeljebb fél óra kívánta­tik rá 's nehánynapi gyakorlás, hogy teljes gyorsasághoz és könnyüséghez jusson valaki benne. Nem szükséges mindenkor egész kité­teleket leirni ilyképen, kivált a' siketnémáknak; a' legfőbb szó elég a' figyelem' megkötésére, a' gondolat' többi részét egy természetes tagjár­tatás vagy mozdulat kipótolja. Nem kell felcserélni, mint sokszor történni szokott, a' dactylologiat az epecselési vagy tag­jártatási nyelvel, a' mimikával, vagy siketné­mák' igazi nyelvével. A' dactylologia, mint látjuk, nem egyéb bizonyos levegőbeli irásnem­nél, mellyel a' tollhoz vagy czeruzához nyú­lást pótoljuk ki; ez csak betűket képez; a' mi­mikai nyelv pedig gondolatokat fejez ki. Epe­cseléssel valamelly testnek alakját, mozgásait, minden physikai cselekvést, 's metáphorailag az erkölcsi és szellemi mozdulatokat követjük; ábrázatunk mindent nyilatkoztat a' szemnek, mi bennünk történik; a' tagjártatás, az ábrázat által kelkesítetvén , a' természeti nyelvet képezi, melly gazdag, bőv, erős, 's a' gondolat' min­den árnyéklatira alkalmatos. A' szenvedélyek' kinyomásában nincs nyelv, melly erőre 's hév­re ezzel hasonlittathatnék. A' siketnémák egymás közt csaknem kizá­rólag a' mimikai nyelvet használják, a' kéz alphabethez csak tulajdon nevek' kifejezése vé­gett folyamodnak, vagy némelly inesterszavak miatt, mellyeket tsak hosszason lehetne jelek­kel charakterizálai. De a' mimikái tagjártatás-

Next

/
Thumbnails
Contents