Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

1834.1 F I T, L É TI T Á Ti. 167 A' szent írásnak minden lapja ad élőnkbe példát és Jeczkét, melly ezen hibát velünk ellenségesnek láttatja mind a' vallásra, mind az erkölcsre nézvést. A' társaságos életben a' makacsok és szerencsétlenségből velők összeköttettek közt örökös házsárkodás', egyenetlenség' és visszálkodás' forrása ez az embertelen mir.enn'iség. Némelly embert annyira megvakít a' makacsság, hogy becsületnek tartja, mit egyszer mondott, soha vissza nem húzni, vagy mit egyszer cselekedett, soha meg nem jobbítni vagy semmisítni, ha még oly világosan megmutattatik is neki, hogy vigyázatlanul vagy igazságtalanul cselekedett, vagy szólott. Az ilyen emberek szánásra is alig méltók, akármily nagy lehet is sokszor fajdalmuk makacsságuk miatt. A' makacsságban töbnyire egy keves ugy nevezett hamis kevélység is van. Ez indítja a' makacsot, hogy szégyennek tartsa hibáját megvallani és magát lealázni, ha helytelenségét meg kell javítnia; mintha őszinteség hiba 's becsületesség vétek volna! A' hibák közt alig van tehát egy, mellytől inkább lehetne félni, mint ettől. Ki ebben lélekzik, soha sem boldog, és nem is lehet azzá mind addig, míg azt le nem vetkezi. A' makacsságból származó ezerféle rosszak pedig annál rettenetesbek, mivel a' makacs nem csak egyes emberek' boldogságát semmivé teszi, hanem gyakran egész családokét, nemzetségekét 's nemzetekét is. A' régiek női alakban festék a' makacsságot, szamár fülekkel, még pedig feketébe öltöztetve, fejére egy darab olmot helyezve 's homályos helyen egy öszvér' társaságában. Feketébe öltöztetve azért, mert valamint ez a' szín semmi más szint fel nem vesz, ugy a' makacsság sem az okosság' szavára, sem a' megbizonyítás' erejére nem hallgat. Az ólom fején ostobaságot képez, melly a' makacsot nyomja. Az öszvér makacs emberek' jelképe, melly akaratossága miatt már közbeszéddé vált. Végre a' homály, mellyben a' makacs festetik, aetétségbe burkolt lelkére czeloz. Természethistóriai észrevételek. 1) Nyárban estve felé, mikor igen meleg van, 's a' levegőben nincsen elég párallag rendes eső' származtatására, gyakran láttatik eső a' napfénynél, melly verőfényes esőnek mondatik, 's ha a' nap csepjeire nem sütne, észre sem vétetnék szemmel. A' babonaság abban keresi okát a' ragyának; azt is hiszik, hogy a' bogarakat, férgeket és legyeket szaporítja, mivel olyankor valóban sok találtatik a' a' leveleken, fűben és lombokon. De itt az ok és okozat fel van cserélve egymással. A' verőfényes eső semmit sem tenyészt, csak a' már meglévőket csalja ki. Igen jól esik ezen állatocskáknak, ha a'langyos eső megújítja őket, a' nap is sütvén egyer'smind rájok. A' közönséges eső elkergeti a' bogarakat, mivel lehetetlenné teszi nekik, gyengéd szárnyacskáikkal a* levegőben tartózkodást. A' verőfényes eső ellenben igen lágy, és csepjeit hamar felszárítja a' nap, azért örvendenek az apró állatok az újiíó nedvességben. 2) Miképen megyen a' pók egyik fáról a* másikra, felütvén a' kettő közt mesterséges hálóját? Gyakran patak 's folyam választja el a' két fát, következőleg szó sem lehet arról, hogy egyik fáról lemászván, a' földön megy másikhoz és arra fel. Miképen viszi tehát az első szálat által, melly aztán hid gyanánt szolgáljon neki? A' póknak kétféle fonala van, egyik leszállásra, másik felmenésre. Az elsőt két szálban fonja szümőlcséből, a'másikat egyszerűen. A' kettős szálat szabadon hagyja lengeni a' kérdéses esetben, mig egy kedvező szellőcske átviszi a' vizén, és valamelly fába vagy bokorba akasztja; ekkor átsiet rajta a' nao-y mester, 's oda köti a' hová akarja; ezzel kész a' hid. Most már könnyű más szálakat hozzá összefüggésbe hoznia, 's mindazon bogaraknak megvetnie a' hálót, mellyek vigyázatlanúl akarnak a' folyamon alá 's fel úszkálni. Némellyek kétségbe hozák ezen észrévetelt, de az ujabb vizsgálatok teljesen bebizonyíták. 3) Honnan tudhatni meg, hány esztendős a' hal ? Egy jó nagyitó üveg könnyűvé teszi ezt. Csak egy pikkelyt kell keresztül vágni. Mindenik bizonyos számú rétegekből áll, melylyek egymásra lapulnak. Minden esztendőben