Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

FILLÉRTÁR mindennemű közhasznú ismeretek' terjesztésére. Kijön minden szombaton. fJunius' 28-kán, 1834.] Báró Mecséry. Egy igazi hazafiról, a' szónak legszorosb' értelmében, a' magyar fegyverdicsőségnek egyik kevélységéről, 's a' legújabb kor' bajnokáról van itt szó, kiben újra éled a' magyar történet' hőseinek emlékezete. Ha talán az elkényesült 's fmnyásodott érzelmes, orrfintorítva tekint is az ide mellékelt fejképre, mi úgy véljük, érdemeinek 's honszereteti áldozatainak legigazibb diszjeleivel, 's minden vitéz és nem vitéz rend' csillagánál ragyogóbb czimereivel ékesítve adjuk a' hallhatatlan embert; és ha ő soknak nem tartotta, hazájaért, királyaért kiállani a' képzeletet felülhaladó kinokat, sőí sebjeiből kigyógyulván, uj vitézséggel neki menni a' veszélynek: olvasóink a' tán nem egészen aestheticai, de annál hivebb rajzolatot minden asszonyosodott puhaságszülte undorodás nélkül elszemlélhetik. Egyébiránt bátran elvetheti képünket, kinek finnyát megsérti. Mecséry Dániel született Kőszegen, september' 29-kén 1759. hol atyja, István, a' herczeg és gróf' Batthyányiak' ügyésze vala. Nyolcz testvéreivel korán elárvahodván, anyja Küttel Susánna példás anyai szorgalomnál nevelteié mint szűk vagyonából kitelt, a' szomszédfaluban, mivel az azon korbeli türedelmetlenségi szellem miatt Kőszégen a'protestánsok sem oskolát sem egyházat nem tarthattak. Utóbb Pozsonyba vitte édes anyja, 's ottan ügyészkedő legidősbik bátyjánál, Józsefnél, lakva , járta az oskolát. Tizennyolcz esztendős korában végezvén oskoláit, törvénygyakorlatra mene Sopronba, hogy anyja' kivánsága szerint ügyésszé mivelje magát. Mindenkor különös vonzódása lévén katonai életre, 's principálisa oly dolgokat tétetvén vele, mellyek becsület érzetével meg nem egyeztek, anyja tudta nélkül elhagyá Sopront, 's Bécsbe ment, hol személyesen nyujtá be II Józsefnek esedezését, császár-cadéttá felvéteíését kivánván ; de az csak katona tisztek' fijainak lévén fentartva, egyik vagy másik ezred' tulajdonosához utasíttatott. Három gardistával hercz. Eszterházy Miklós testőr kapitánynál mutattatá be hát magát, ki mint cadetot fel is vevé ezredébe, 's így Mecséry januar' l-jén 1778. katonai szolgálatba lépett és Csehországba mene az ezredhez. 1779. megköttetvén a' béke Teschenben, az ezred Csehországból Lembergbe ment. Oda utazás alatt gr. Sztáray lett ezredes, kinek Mecséry ugy mutattatott be, mint már a' gyakorlatban és szolgálatban kiváltilag alkalmaztatható cadét. Lembergben egykor őrt állván, a' nyargalva elmenő Sztáray ezredes igen nagy ügyeletben és vigyázatban találá az ifjút, 's tüstént mással váltatván fel, őrmesterré nevezte, az ezred' adjutánsához osztván; ki helyett nem sokára őtet liasználgatá, több bizodalmát vetvén benne. — 1781 a' pesti táborjártatás alatt báró Kölbel lett kapitánya, ki rendkivüles jelesséket fedezvén fel benne, nagy gondal tanitá a' katonai szolgálat' valódi isméretére, 's a' kapitány mester lévén az oktatásban, az alapos és rendszeres magyarázatban, bámulandó lépéseket tétetett vele. Maga az ezredes értesíttetvén 's meggyőződvén ezen nagy tökéletesbüléséről, ohajtá minél előbb tisztségre juttatni, 's maga ezredénél nem segíthetvén rajta, több tulajdonosoknak ajánlgatá; gr. Eszterházy Imre lovas generálisnál személyesen mutatván be, ő ezredi segédnökséggel kinálta meg, 's Mecséry annál örömestebb elfogadá, mivel már rég kivánkozott a' lovassághoz átmenni. Felejthetetlen mesterétől, kinek minden katonai tudományát köszönhette, 's emberséges pártfogó ezredesétől érzékeny búcsút vön 's 1783. esztendő' vége felé Szlesiába ment az Eszterházy ezred18