Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

183-1] FJLL.1SRTA R 133 foglalatosságot. így a' partlakosok halászat miatt gyakran több heteket töltenek a

5 legszigorúbb télben éjszakánként a' tengeren, nedves ruháikban; csak kevés óráig nyugosznak összeszorulva kunyhóikban, 's azután ismét vidámon mennek sanyarú dolgaikra. Az asszonyi nem sem kiméltetik meg a' kemény munkától. A' hegylakók még magasabbak a' partlakóknál; testök 's egészségök is tartósabb, és rendesen sokáig élnek. A' partvidékeken lakók nagyobb részint már betegségeknek is alá vettetvék, kivált a' sülynek, köszvénynek és forró láznak, de mind a' mellett sokáig élnek; száz esztendős aggok épen nem ritkák Norvégiában. Mi a' norvegának erkölcsi charakterét illeti, igen sok jeles tulajdonságokat foglal az magába: ő dolgos, nyiltszivű 's emberséges, becsület szerető, bátor, társaságos, élénk, vigelmű, nyájas, vendégszerető és mértékletes. A' dolgot örömest daliással édesíti meg magának. Homályos oldalához ezen charakternek tartozik , a' dacz és makacsság nagy mértékben, hiúság és bizonyos kórsága a' tündöklésnek. Vendégségeknél és lakzásoknál örömest leisszák magokat, azután veszekednek, koczódnak és verekednek, 's hajdan annyira felhevültek, hogy késekkel estek egymásnak; ez a'vadság ugyan szelídült most már, a' kés viadalok csaknem egészen megszűntek, de helyettök szenvedélyes perlekedési düh uralkodik e' népnél. Szellemi erejit tekintve a' norvegának, nem bir ugyan finomabb miveltséggel, de sok jó hajlandóság és tehetség születik vele; különösen magasztaltatik természetes esze 's igen éles elméje. A' mellett mechanikai ügyességben nagyon kitünteti magát. A' norvégiai paraszt minden szerszámait maga késziti, sőt, ugy mondják, derék mi vészek is találtatnak köztök. A' lappok vagy finnlappok szembetünőleg különböznek testi alkatjokban a' több európai nemzetektől. Növésökre nézve igen alacsonyak, ritkán magassabbak 4 lábnál; fejők vastag, félszegesen repesztett tárt szeműek, bőrszinú testüek, beesett arezuak, kiálló álkapczájuak, előre szegülő, hegyes állnak, tompa orruak és fekete hajúak. Általában véve valami jó indulatot jelent ábrázatjok; mozgásokban virgonezok és ügyesek. Természetes ész' és lelki erő' hiányával nincsenek ugyan; de kimiveltségbeli előlépésöket szerfeleíti lelki lustaságuk, tehetetlenségek és energia nélküliségük akadályozza. Azonban e' butaság' ellenére is vannak nemelly becses elmebeli tulajdonságaik: béketűrők, szelídek, őszinték 's megelégedők. Nagy szenvedelmek, úgymond egy geographus, nem találtatnak nálok, hanem inkább egy vérfiséggel tűnnek ki. Epen oly kevéssé bírnak tündöklő erényekkel, mint szembeötlő hibákkal; a' kényelmet és jó táplálatot szeretik; részegeskedésre közönségesen hajlandók. Tudatlanságuk' következése a' babonaság és könnyenhivőség. Másikának és táneznak semmi ingere nálok. De akármily bárdolatlanok is, elég mechanikai ügyességgel birnak, 's a' szükségökre megkívántató szerszámokat és eszközöket magok készítik. Sundát és bőrt cserzenek, czérnát és madzagoí csinálnak a' nyargalóczok' inaiból, különböző nemű füvekkel és gyökerekkel festenek, lepedőket szőnek, keztyüket kötnek, kanalakat, késnyeleket , pálezagombokat 's e. faragnak nyargalócz-szarvakból, csolnakokat és szánkákat csinálnak, szíjakat és köteleket gyártanak, 's a' t. Főfoglalatosságuk szerint elosztatnak a' lappok tengeri vagy halász, és hegyi vagy nyargalócz lappokra; az elsők halászatból élnek, az utóbbiak nyargalóczokkal bajlódnak a' hegyekben. Csak] a' délibb részeken űzik némelly^k a' szántástvetést. A' háború' s a n y a r j a i. A' hét esztendős háborúnak hatodik esztendejében letérdepelt egy paraszt, kezeit égre emelé 's raondá: „Uram Isten, csak békességei hozz ránk, a' többivel (földi nyomorokkal) majd csak igyekezünk nálad nélkül is kijönni." Ezen egyögy" könyörgés sokkal többet foglal magába, mint első tekintetre hinné az ember. A' háború nem nagy szó, és- sokan kimondják a' nélkül, hogy el tudnák gondolni miből áll. Sőt sokan csak azért is* kívánják, hogy az újságban mulattató híreket olvashassanak. Igaz, hogy könnyű azt újságban olvasni, mert az csak harczokról és ütközetekről beszél a' háború' legkisebb rosszairól , akármily sok rettene-