Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)
«I jelenetnek ki nem fürkésszük alapját; a' hasonlóságból rokonságra húzunk következést, 's a' jelen a' jövendőnek kulcsa. Noha a' história sok ily jósló álmot feljegyzett, csak azokból számolunk elő néhányat, mellyeket Dr. Abercombie az orvosok' számára irt derék philosophiájában előad, és mellyek természetileg is bizonyosan kifejthetők. Egy Edinburghtól nem messze bizonyos faluban lakó pap, ezen városba ment 's egy fogadóba tért, hol meghála. Azt áirnodá, tüzet lát, 's egyik gyermekét annak közepében. Ezen álom felriasztván, rögtön elhagyta Edinburghot és haza tért. Annyira érvén már, hogy házát láthatta, valóban tűzben találta azt; sietett,'s még épen jókor érkezék meg egyik gyermeke' szabadítására, kit az ijedelem és zavar közt veszedelmes helyhezetben felejtének. A' következő még nevezecesb álmot beszéli Dr. Abercombie mint tökéletes igazat. Egy dáma azt álmodá több izben , hogy egy agg rokonát megölte fekete szolgája. Ez oly benyomást tön reá, hogy rokona' házához mene 's egy urat arra birt, következő éjszakán viraszszon a' mellékszobában. Reggeli három óra felé topogást hall az ur a' lépcsőn, kimegy, 's i' fekete szolgát nagy rakás szenet hozni látja, térd vén tőle mit akar azzal, hirtelen és zavarodva feleié: asszonyánál akar tüzet gyújtani, ni reggeli három órakor, nyár közepett, hiheteten vala. Megkutatá tehát a' kosarat, 's a' izén alatt egy nagy kést talála. Bizonyos edinhurghi ember érdaganatban zenvedett térdén, melly miatt két jeles gyó;yászt hiva tanácslóul. A' vagdalásra már nap atároztatott. Mintegy két nappal azelőtt azt linodá neje , hogy a' betegségben változás tör3nt, azért semmi vagdalásra nincs szükség. Iegvizsgálván reggel daganatját a'beteg, báuilva tapasztalá, hogy annak dobogása egészen tegszünt; egy szóval, maga a' természet eszüzlé gyógyulását. Nem - orvosoknak megjeyezni szükséges, hogy életér daganat' gyógyisa a' térden vágás nélkül, szerfelett ritka eset, ellyet hihetőnek majd soha sem tarthatni. Gyakran fenhanggal is önkényt okozhatok 5 almok. Dr. Abercombie egy esetet ad elő, hogy a' francziák Edinburghnál kötöttek ki, melly történet akkor köz rettegés' tárgya vala. De a' legjelesb példát ilynemű álomra nézve ugyanazon nagy Orvos említi, még pedig szemtanú' vallomása után. Ennek tárgya, úgymond Dr. Abercombie, egy tiszt vala az 1758. Ludwigsburgba küldött expeditioból, kivel bajtársai sokszor enyelegtek, mindenféle álmot előállíthatván nála. Csak fülébe kellett susogni, kivált ha ezt oly barátja tette, kinek szavát jól ismerte. Majd keresztül vitetett mind azon, mi egy összeveszésnél történik, melly párviadallal végződik, 's ha már a'felek egymásra akarának rohanni, pisztoly adatott kezébe, mellyet ő elsütött és pattanására felébredt; majd egy hajószoba' padján találtatott aludva, hol elhiteték vele, kiesett a' hajóbul, 's unszolák, hogy úszással segítse ki magát. Azonnal minden uszásmozgásokat elkövetett; azután mondaték neki, egy czápahal üldözi, 's kéretett, hogy merüljön viz alá élte' megtartása végett. Azon pillantatban oly erőködéssel teve ezt, hogy a' padról lebukott a' hajószobába, 's igen megsértődvén , felébredt. A' tábornak Ludwigsburgba kiszállta után egykor barátjai áátorban találták aludva, 's ugy látszott, neheztel a' sok álgyuzásért. Elhiteték vele, hogy ütközetben van, mellyen igen remegett 's mintegy el akart szaladni. Ez ellen előterjesztések tétettek neki, de egyszer'mind nevelék félelmét azáltal, hogy a' haldoklók' és sebesültek' nyögésit 's jajgásait utánazák, 's midőn kérdé, mit gyakran teve, ki esett el, legjobb barátait nevezgeték. Végre mondák neki, elesett a' hozzá legközelebb állott legény; ekkor hirtelen felugrott fektéből, kiszaladt a' sátorból, 's a' sátor kötélén keresztül esvén, a' veszedelemtől megmenekedett. Jegyzésre méltó körülmény volt e' mellett, hogy ily próbák után nem emlékezett világosan álmaira, hanem csak nyommasztási 's fáradtsági homályos érzelme vala, 's azt szokta barátainak mondani, hogy bizonyosan pajzánkodtak vele. Az idő' használása korunkban. Ki a' világban szerencsésen elő akar menellyben ugyanazon hang egy időben a' férjnél ni, az idő" bölcs használásához igen kell ér; nejénél egynemű álmot eszközle, tudnillik tenie. Anyag az, mellyből életünk fonva van;