Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

1834,] F 1 L L E négy garas) adatott el gyermek korában, Bénin belsejiben. Rabhajók. Azt lehetne gondolái, hogy távol beltarto­mányokbúl a' leirt erőszakkal partokra hurczolt rabokat most már jobb sors várja és szelídebb bánás, midőn keresztények' birtokába jutnak, kiknek vallásuk még az ellenség' szeretését is kötelességökké teszi. De valyon mit gondol­nak a' szerencsétlen négerek a' fejérek' meglá­tásakor, kik jövendőbeli uraik, mit a' mérhetet­len vízfelület' megpillantásakor, melly nem so­kára örökre elválasztja hazai földjüktől! Midőn a' feljebb emliteft Gustav Wasa hirtelen meg­látta a' tengert *s rajta egy nagy európai rab­hajót, rémlettel teljes bámulás lepé meg; de majd a' legnagyobb rettegéssé változott ez által, midőn szokatlan emberalaku teremtmények, hosz­szu szőke hajjal, a' gonosz lélek' szinével, (mint azt a' feketék képzelik magoknak) vad tekintettel 's eddig minden előtte ismeretes hanggal semmi hasonlatban nem lévő nyelvel, feléje mentek, 's mészárosi durva érzéketlen­séggel, a' szó legszigorúbb értelmében, minden tagjait végig végig tapogatták. Ezen állapot' kifejezésére nincsenek szavai; azt hitte , hús­evő ürdögök' világába jutott. Hajóra vitetvén, sok hozzá hasonló feketé­ket látott lánczokon, elnémulva 's minden voná­saikban a' legnagyobb bánattal és kétségbeesés­sel; mellettök főtt egy szerfelett nagy üstben valami hús, 's undorító szag üté meg az iszo­nyú vizi tümlöcz' belsejéből. Vigasztalására egy üveg pálinkát nyujtának neki; de alig il­lette ez meg nyelvét, midőn mintegy megégve érzette azt, és most már a' kínált eledelt is mé­regnek tartotta. Könnyzáporban kívánta szo­rongatott szivét kiönteni, de egy borzasztó je­lenet hirtelen meggátlá ezen enyhülést. A' fe­jérek magok közül az árboczhoz kötözének egyet, 's oly embertelenül korbácsolák, hogy a' verés alatt megholt, 's ekkor a' tengerbe veték testét. Eliszonyodván ezen, minden táplálatot meg­vetett Wasa, 's éhséggel akart életének véget vet­ni; ekkor annyira kínoztatott a'fejérektől, hogy ezen szándékkal kénytetett felhagyni. A' ten­gerbe akart ugrani, de a' fedezetet körül fogó 11 T A R. karzat meggátolá abban; 's keservesen búba me­rült, látván, hogy nyolcz fekete, hasonló de nem sikerült szándék miatt, halálra korbácsolta­tott. Most kérdé Wasa néhány bajtársait, kik nyelvet érték: „valyon kicsodák e' szörnyek? honnan jönnek? mindig ily nagy barlangban laknak? mikép'jöttek ezek hozzánk? ezek bizo­nyosan gonosz varázsnokok, meg akarnak bé­riünkét enni; de hogyan is mozgathatnák tovább ezt a' nagy házat bűbájosság nélkül?'' Végre egészen megrakodott a'hajó, nTellyen Wasa volt. Több száz néger kényszeríttetett az alsó rekeszekbe lemenni. Utálatos mélység! Nyavalygó, beteg-, lánczra vert emberek szoron­gottak itt a' setét üregben, 's a' pestises levegő miatt még a' lehelés is büntetés vala. A' nők' félelmes rikoltásai; a' kétségbeesők' dühe, a' matrózoknak vad kiáltásai, a' szerencsétlenek' fe­lett, minden leírást megh iladólag irtóztatók vol­tak. Előterjesztve képünkön egy ily rabhajónak hosszában, keresztben 's általában menő minden osztálya, 's látszanak rajta a' szerencsétlenek szorosan egymás mellé rakatva. A' Brooks, egy 320 tonnás hajó, mellyről ezen kép levétetett, száz lábnyi hosszú volt, 's fedelgerendájánál 25 láb széles. Parry kapitány' állítása szerint, volt benne 321 férjfi, 127 nő, 90 fiu 's 41 le­ány, öszvesen 609 rab, és 45 matróz. Egy más 335 tonnás hajó, a' Freyson, 700 rabot halmozott öszve, noha csak 530-ra készíttetett volt. Egy 520 tonnás hajónak csak 350 sze­mélyt engedett az angol parlament hozni. Ezen előre történt kiszámolás szerint egy ferjfi rab­nak 6 láb hosszú, 1 láb 's 4 hüvelyk széles hé­zag jutott, asszonynak, fiúnak, lánynak idom­zat szerint kevesebb; 's ily módon annyira meg­töltetett a' hajó, hogy igen összeszorulva alig fekhettek egymás mellett hátaikon a' rabok: még is az mondatott, nagy, tágas hely engedtetett nekik. Más hajókban szorosan egymás mellett oldalt fektettetnek a' sclávok, sőt néha egy­másra is. Fekhelyül száraz deszkák szolgálnak e' nyomorú embereknek. Táplálatuk valami ^pép, babból és rizsből, mellyhez néha kukoricza is vegyíttetik; ehez járul gyakran egy pálma­olajból, vízből és borsból készített étel; sőt hús­leves is. Italul minden rab egy egy messzely vizet kap naponként.

Next

/
Thumbnails
Contents