Andrássy György – Széchenyi István: G. Andrássy György és G. Széchenyi Istvánnak a Budapesti Hid-Egyesülethez irányzott jelentése midőn külföldrül visszatérnek (Pozsony, 1883)

108 nem jegyeznünk lehetetlen. Felette sok jó 's követésre méltó van abban; de Ítéletünk szerint két okbul nem volna tanácsos az abban előforduló javaslat velejét előlegesen ~"s mint praemissát elfogadni: l'

ó

r mert hypothekája azon pénznek , mellyel tisztelt hazánkfia Győri Sándor ur szándékozik felépítni a' hidat, felette gyönge; minthogy ő a' most Duna-folyamban létező , de javaslata által kiszárítandó házhelyekért (?) négyszeg ölként 40, 40 forint pengőt számiba' mit 's tán többet is kétségen kiviil meg fognak érni azok bizonyos esztendők lefolyta után, mert progressiv idomzatban nevekedik a

J két város ; de valyon találkoznék e most vagy rövid idő alatt az érintett árért elég vevő azon telkekre, meltyeket nem a' Duna árja, de maga a' Duna még legkisebb viznél is bir, 's annyi századok óta birt, azon legyen szabad kételkednünk. 2

o

r mert javaslata procrastinatióra vezet, a' mi — mondjuk ki egyenesen —- hazánk legkártékonyabb rossza. Mind azon , az érintett javaslatban előforduló mathematikai megjegyzések is chogy nem lehet bátorságos állóhíd. míg nincs regulázva a Duna* praxis által vannak a' világ szinte minden részeiben megczáfolva; mert valyon hány hid áll regulázatlan folyókon, 's milly lábon volna szövetséges Országokban a

1 közösülés, ha minden nagyobb hid építése előtt re-