A 'Buda' s Pest közt építendő álló- híd' tárgyában kinevezett országos küldöttség' munkálatai (Pest, 1838)

's igy rossz számolás volna a' ritkán történő kivétel miatt, melly különben is a' lúd' felépítése által sem gyakrabban , sem veszélyesebben nem fordulna elő, a' városok és ország mindennapi kényelmét annyira csorbítva hagyni, vagy más szavakkal : az állandó egybekapcsoltatás kényelméről lemondván, az áradások veszélyének mégis kitéve maradni. A' kérdés tehát csak az, mint mondám, valljon két oszlop, mind a' kettő összesen 14. ölnyi vastagságú a' Nákóház előtt a' mederbe állítva nevelné-e az áradásokat vagy sem. Mind Clark úr és Plews és Slater úrak mind Rennie úr — mint jelentéseikből 's szóbeli nyilatkozásaikból kitetszik — azt hiszik, hogy legkevésbé nem nevelnék, mert a' híd alatt az oszlopok által elfoglalandó hely' lehúztavál is sokkal téresebb vízfolyás maradna, mint a' sz. Gellérthegyi szoros, mellyen az egész víz és jégtömeg keresztül menni kénytelen. Es még több más a' dologhoz igen értő férfiak is hasonló véleménynyel vannak, sőt némelylyek azt is állítják — mint számosb hírlapi czikkekben olvasható vala—hogy a'nevezett helyre állítandó 1—2. oszlop nagyobb jégtorlás ellen, melly mindig főoka az áradásoknak, kedvezőleg hatna, minthogy a' nagyobb jégtáblákat megtörvén, ezek könnyebben csúszhatnának el. Mások ellenben azt tartják, hogy hidat építeni teljességgel nem volna tanácsos , mielőtt a' Duna nem szabályoztatik, és e' két munkát sorosan egybekapcsolva kellene végezni. Mellyik helyesebb e' nézetek közül, nem tudom, 's nem is akarok Ítélni felőle, minthogy ez kirekesztő-