Beszédes József: Magyarországi hydrotechnikábol próbául (Pest, 1831)

vételt teliét; de én még is láttam,hogy sok hasznos nagy folyói regulátiókazért dűltek dugába,mivel a* viz uj ágyának földet ingyen senki sem adhatott. Ezen ugy nézetet is tisztára köll hoznunk a' sajátság tiszteletéből, mert ezen kérdésnek zavarban léte a' gyakorlásra nézve hazánkban másik főbb akadálya a* nagyobb vizi regulátióknak, azért egyikért olly ritkán javaltatnak helyes plánumok és hajtatnak végre gyökeres regulátiók ámbár egyedid ezek vezetnek a* czélra, Hogy a* hydrotechnika a' maga plánumait vaktába ne tegye, szükséges, hogy néhány gyakorlos rendszabások ezt a* tudományt lélek módra értei mesítsék és áthassák. Ugy mint: 1«? A' viz félreszoritást (derivatio) a' kiszári* tástol (exsiccatio) szükséges mindenek előtt megkülömböztetni, mert itt nyomós a' külömbség. A' jó* példák itt is legjobb tanítók. Amaz értelmes Böhm Ferentz sárvízi első igazgató vízmérő mondotta ki tudtomra először Magyar* országban (meg lehet Európában is) ezen külömbsé* get, és a* sárvízi regulációt erre alapította. Tatán 1772

ki Június ll

ik napján költ sárvízi javallatban, minekutána a' Sárrété völgyének két szélén húzatandó félreszoritó csatornák huzamatát előadja, a' természetes régi folyásnak javítását, melly'a' völgy közepén van, a' kanyarok átmetszésével kívánván, a' 7

ik pontban eztirja: „Per transfossiones Ordinarius alveus a neo ^projectatis derivationis et exsiccationis canalibus sup«randus, et defluxus ultro pron curandus, ut et in ipso laboré ducendorum canaliuni eífossio practicabilis reddatur, et postmodum copiosus aquarum confluxus liberiorem defluxum habeat." Böhm a' sárvízi regulatiót elkezdette, de végre nem hajtotta, az ő uránná következő igazgató vízmérők a'félreszoritásnak és kiszárításnak systemája között a* külömbséget nem fogták föl egészen, és azt nem helyesen alkalmazták a

r sárréti völgyre, innen