Beszédes József: Magyarországi hydrotechnikábol próbául (Pest, 1831)

nul mi nagyon vissza tolják ezen vaskapuk a' Duna és ebbe fojó vizek árjait Magyar Országra, Számbetű szelént pedig ezen vaskapuknak irtóztató káros voltokat eképen lehet megmutatni, úgymint: Gladovátol ó Moldováig a' Dunai vaskapuk föl nyomják a' Duna viz szinét az ó Moldovai szigetnél hét ölre függős magosságban, hét öl tészen 1008 fél hüvelket. A* Dunának viz szin rézsűje vagy is a' fojhatásra megkívántató esete a' víz fölének Pesten alól átalában minden égy száz ölnyi távozatra tészen fél hüvelket, tehát 1008 fél hüvelk fölemelés vissza vág hori» zontaliter fölfelé a' Dunában 100800 vont ölre, ezen távozatot a' fojó vizek viszanyomulásának törvénye szerént kétszerezni köletik, mert minden emelés mellett is a' viz hogy fojhason annak föle lejtőt formál, tehát a

J Vaskapui regurgitatzio tart 201,600 ölnyi távozatra, vagy is ötven mérfődre közvetlen , az az Bezdányig T. Bács Vármegyében, közvetve pedig, az az a* Dunai más akadálok miatt Pestig, de a' Dunának Pesten alól egyéb akadálait is , a' Dunai vaskapuk okozzák úgymint: vizágy kanyorakat, szigeteket, alatson partokat, fokokat, zátonyokat, a' víz ágy medrének és viz test huzamjának többfelé oszlását s. a. t. melyeket sok emberi munkával ugyan el lehet hárítani, de tsak kevés időre , a' Dunai vaskapuk elrontása nélkül.. A' Dunai vaskapuk vissza nyomják a' Szávát Brodig, a' Tiszát Szegedig, a Drávát Petrnvitzig, éspedig közvetlen, tudnillik ha ezen tojóknak tulajdon akadálaik nem volnának is. Közvetve a' Szávát Jeszenovatzig, a' Tiszát T. Füredig , a' Drávát Bartsig szorítják vissza a* Dunai Vaskapuk. Veleje ezen vizsgálatnak, es le írásnak ez: Hogy ezen akadálnak cl hántása szükséges, és