Beszédes József: Magyarországi hydrotechnikábol próbául (Pest, 1831)

nézve, mint a* Dunáé ott hol mára't'iszais abban van; Hogy a' mélyebb, szélesebb és sebesebb vizű ágyban nagyobb a'vízfogyasztás mint csekély, keskeny, és lanyviznél, az az, a' viz ragaszkodás kisebb mér* téktÓI jő, úgymint áradáskor minden viz mélyebb, szélesebb és azért sebesebb is, mint kis vízkor. 6

or Á* jó vizágy főbb tulajdonságai ezek : a' lehetésig legrövidebb, legmélyebb, legegyenesebb légyen,minden szigetek nélkül, a

1 partjai egy közüek, és olly magosak, bogy a' legnagyobb árviz sem haladja meg azokat. A

1 vizágy medre (legna* gyobb mélysége) és a* viztest huzama (filum) a^ vizágy közepén, a' vizágy fenekének lejtője a' viz^ szinrézsüvel egyközü legyen. A' vizágy göröndje (gleba) sem igen tömött, sem igen ritka, a' vízsebesség középszerű légyen. 7

er Töltések az árvizek ellen, sarkantyúk a

b partok oltalmára a' vizágygörbületekben csak taka* ró, nem pedig szüntető intézet a' roszsz ellen (me* dia palliativa non aütem radicalia). IIa külömbcn a'folyó helyezete és inerrességé alkalmas, de vizágyának nagy kanyarai vannak, akkor ezeknek átmetszése gyökeres igazítást ád. A' görbületek átmetszése iránt a' folyóknál még sok az előítélet, azonban regulául szolgálhat az , hogy a' hol a' vizágy göröndje mélyíthető a' viz erőjével, és a"* viz mégis áradásokat Okoz, ott gyökeres javítás egyedül csak a' vizágykanyaroknak elmetszése, mivel az árvizeket szünteti, és a' hajózást javítja, mert a

1 víznek azután sem lészen nagyobb oldott sebessége (absoluta céleritas). Előbb a' vizágykanyarokat. átvágni kölletik, azután csak lehetséges csalhatlan foganattal a' vizágy helyes öszveszoritásának (debita contractio alveorum) megbecsülhetlcn jó princi^ piumát a*

1 folyóknak jó karban tartására fordítani. A' hol a' vizágy földe nem mélyíthető a' vi'z erőjével , ott ritkán van szükség a' kanyarok átvágásár a.