Beszédes József: Magyarországi hydrotechnikábol próbául (Pest, 1831)

Vizhek külön csatornában, a' mindenkori víznek is külön vizágyban javalá jái tatását. Ebből a'következnék, hogy aző vizáreresztő csatornája az esztendőnek nagy részén, sőt gyakorta több esztendőkig viz nélkül állván, az apró vízmosások és vizi plánták miatt elromolnék, de a' közönséges viznek ágya is oda lenne, mert minden mivelt országban a' folyóknak jó állapotban tartására minden egyes > vagy többekből egyesült folyóknak tulajdon árvizeik együttléte a'' közönséges vizekkel okvetetlem megkívántatik, külömben ha egy folyónak árvizét elválasztjuk a' közönséges vizétől, akkor ezen folyót meggyőzhetlcn emberi munkával leszünk kénytelenek tisztogatni. Nagy a* külömbség egy mivelt és miveletlen földü ország folyóji között. Ott egész esztendőt által a

1 föld föle ekével, kapával porhanyitratik, azért azt a

1 hó-, és csőlév könnyen a' folyóba hordja, söt iszoJiyu vízmosásokat vés, példa erre különösen T. Zala vármegyében a"* Szála ^ T. Veszprém várm. a' Gaja és Torna, T. Tolna és Somogy várm. a' Kapós vizének környéke. Még az országutak is a' sok kicsiny csurgást patakká öszveszedik. A' miveletlen földit országban mindenütt gyöpös a' föld színe * a' vizszélek erdővel teljesek, marha és ember a' partokat Hem rongálja egyre mindenütt, szemetet nem hányhak annyit a

1 folyóba. A' fokok, vagy kisebb folyóágak tele vannak dűlt fákkal, 's azoknak vidéke erdővel, tehát az anyafolyóba öszveszoritják az erőt, és igy a' folyónak természete regulázza akadály nélkül a' Vizágyat. Ebből lehet magyarázni miért vannak régi templomok és helységek omladéki a' mi időnkben, nádas és tavas mocsárok közzé és a!á temetve. Erre elég példa van hazánkban ott is , a' hol malomgátok soha nem voltak. Szükséges tehát a' mivelt és miveletlen földü országok folyóji között lévő külömbözést is fölfogni, és ezen külömbözésből a"* foljókkal való bánás reguíájit megalapítani. A' derivatio systemája