Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
ELŐSZÓ
• Ugyanezt a szakadást említheti más dátummal egy szentesi jelentés, április 10.-ről: „Az utolsó 24 óra alatt 11 hüvelykkel (30 cm) apadt. Az apadás folyton és rohamosan tart, de nem természetes. A hír szerint a Pallavicini őrgróf földjét védő gátat szakította el, s mintegy lóOO hold (917 ha) föld víz alatt van." (NH0412) Szentes csaknem szemben van a Palavicini birtokkal, így a 30 cm-es apadás elképzelhető, csak az elöntött terület tűnik kevésnek az ilyen nagymérvű apadáshoz. • Egy másik olvasói levél április 9-én a Nemzeti Hírlap szerkesztőségébe: „Az ún. hármastöltésnél tegnap 300 öl (570 m) hosszban megszakadt a gát. E hely Szegedhez 7 mérföldnyire (osztrák mérföldről van szó, így a szakadás 58 km-re) esik. Ha el nem fogják a vizet, mit nem hiszek, úgy 30 ezer hold (17000 ha) területet borít el az ár, és a Szeged-percsorai társulat védgátját is fenyegeti." Ujabb időpont és elöntött terület áll rendelkezésünkre. Valószínűleg az 570 méter hoszszú gátszakadás túlzott méretű. • Makóról, április 9.-ről írt levél is valószínűleg ugyanazt az eseményt írja le: „Mindszenten felül, az úgynevezett Hármasnál a Tisza vize töltést szakasztott, a víz rohamosan Baksnak tart s körülbelül 30000 holdnyi (17000 ha) termőtalajt maga alá kerített. A víz, ha fel nem tartható, egészen Szeged alá megy." (NH0412) Az minden esetre meglepő, hogy Makón már másnap tudtak a Csongrád melletti eseményről, ha az valóban 8-án történt, ahogy az előző bekezdésben szereplő levél állítja. Aki csak ezt a hírt olvassa, annak a levél azt sugallja, hogy bal parti szakadásról van szó, mert Mindszent a bal parton van. • Egy távirat szerint „a csongrádi kiöntés vize meghágta a hármas (kis betűvel volt írva) partokat; ha csöndes idő lesz, töltésekkel útját állhatják, ellenkező esetben a víztömeg tovább halad lefelé s Bakson, Anyáson és Pusztaszeren keresztül a percsorai kereszttöltésig érhet." (PN0410) A távirat szerint tehát nem a fővédvonal, hanem a mai fogalmaink szerint egy lokalizációs töltés szakadt át. Az öt információ töredékből már viszonylag jól rekonstruálható az esemény. Minden adat, az összes hír ellenőrzésére azonban nem volt mód. Sajnos a korabeli sajtó sem működött jobban mint a mai, így a hírek terjedésében elképzelhető, hogy elírások, hibák vannak 4 . A legtöbb hír illetve leírás azonban nem volt több oldalról alátámasztva, mint az előzőekben említett példában, így módom sem volt minden egyes információt ellenőrizni. Mértékegységek 1876 év eleje volt az átállás Magyarországon a metrikus rendszerre. Ettől függetlenül nagyon sok adat még a korábbi mértékegységekben szerepelt. A könyvben a régi mértékegységek után zárójelben szerepel a metrikus adat is. Az átszámítás megkönnyítésére néhány terület-, hossz- és űrmérték átszámítása a következő módon történik: A főpolgármester neve négy féle írásban jelent meg.
