Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

A Budapest feletti Duna szakaszon közvetlenül a jég eltakarodása után csök­kent a vízszint, például Pócsmegyeren február 26-27-én 1 m-t apadt a víz, de utá­na újra lassú növekedésnek indult. Amint a jég eltakarodott a fővárosi Dunáról, megjelentek a gőzhajók. Szomba­ton és vasárnap már kenyérrel és szalonnával megrakodva mentek az elöntött vi­dékekre, s csónakokon szállították az elöntött falvakba a segítséget. Mint kor­mánybiztos a felső részekbe, Nagymaros felé Bellágh Imre megyei ügyész ment a gőzhajóval. Gr. Szapáry István Pest megyei főispán is körutat tett, hogy a pusz­tulás felől „meggyőződést" szerezzen. Elöntött falvakat, kétségbeesett embereket találtak mindenfelé, akik amíg a kenyeret mohón fogadták, az igavonó barmok számára is takarmányt kértek. (PN) „A jég a felső Dunáról egészen letakarodott. Bár Gerjénél, Ercsi mellett és a Hármas-szi­getnél a jég még most is szilárdan áll, remélhető, hogy a főváros a veszélytől megsza­badul. Ha a jég a Hármas-szigettől is elindul, a víz Budapesten gyorsan fog apadni 127 . Ha pedig a jég Gerjénél még hosszabb ideig megfeneklik, ez esetben a víz lassan, de folyamatosan fog apadni, mert a bécsi, komáromi és váci jégtorlaszok által feltartózta­tott víztömeg most ömlik a fővárosi Duna medrébe, s jelenleg a hűvös időjárás és fa­gyok következtében nem kell tartanunk a nagy olvadástól, melyek Budapesten felül a Dunát táplálnák. A víz hajnali 4 óra tíz perctől kezdve, amikor 24 láb (760 cm) volt foly­tonosan apad, s délután 1 órakor öt hüvelykkel vagyis 13 centiméterrel csökkent. Ezen remény az Árvíz Bizottság és a lakosság hangulatára igen jól hatott. A városházán az emeletre felvitt tárgyakat már hordják le, a Bizottság helyiségét nem ostromolják a kíváncsiak. Alkér tanácsnok szóban jelenti, hogy a víz a békásmegyeri határról Óbudára beöntvén, a Magasi, Düllő, Háromszív, Szőlő, Mező, Kiscelli, Vár és Pacsirta utcákat és az ország­utat elöntötte, a Bizottság rögtön intézkedett a közlekedés fenntartására és a lakosok mentése és élelmezése iránt." (PN) A vár- és térparancsnokságot megkeresték, hogy az Első Magyar Szeszfinomí­tó Társaság épületénél emelendő védtöltés létesítése céljából nyolc utászt bocsás­son az említett társaság rendelkezésére. Szintén ezen társulatnak megengedték, hogy a vész ideje alatt saját embereinek élelmezésére 1 darab marhát levágjanak a gyárban, azt azonban előbb a városi állatorvos Gőbel Coelestin vizsgálja meg. Fél hétkor jelentette Incze főmérnök, hogy a hír, miszerint a Soroksári gát át­szakadt, nem felel meg a valóságnak. Csupán (mint ahogy arról több ízben hírt adtunk) a Soroksári úton a villamossínek pályáján áll a víz, ennek semmilyen je­lentősége nincsen és a gátat nem érinti, az a legjobb állapotban van. (UL0326) Délelőtt 11-kor az osztrák államvasúttól megjelent Sommer úr, az igazgatóság nevében értesítette a Bizottságot, hogy az Újpesti közlekedés fenntartására és a károsultak élelmeztetése miatt a rendes négy vonaton kívül, melyek Budapest és Rákospalota közt közlekednek, még négyet fog a társaság a vész tartamára járat­ni, úgy, hogy Palotáról Budapestre a vonat délelőtt 10 és fél 11 óra közt, délután pedig 3 és fél 4 közt. Budapestről Palotára indul délután 2 óra táján és a második vonat 4 és 5 közt. Erről, valamint az indulási időnek határozott megállapításáról már ma délután a közönség értesül falragaszok segítségével. (NH0227) A gerjeni torlasznak nem volt hatása Budapest vízállására.

Next

/
Thumbnails
Contents