Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
A veszély mindinkább közeledett Budapesthez, a fővárosi Árvíz Bizottság a polgárokkal hirdetményben tudatta, hogy veszélyre a Szent Gellért hegyről leadandó lövések figyelmeztetik a lakosságot: HIRDETMÉNY A Duna vizének emelkedése folytán szükségessége állván be annak, hogy a közönség a veszély közeledtéről értesítve legyen, ezennel közhírré tétetik, hogy amennyiben a víz éjnek idején 18 lábat a Duna sempontja fölött elérne, miáltal a főváros jobb oldalának mélyebben fekvő részei veszélyeztetnének, ezen körülmény három - öt percnyi időközökben teendő - egyenkénti ágyúlövés által jeleztetni fog. Azon esetben, ha az egész főváros veszéllyel fenyegettetnék, ez két lövéssel jeleztetik, mely lövések öt percnyi időközökben még kétszer ismételtetnek. Délelőtt fél 11 órakor a budai részeket figyelmeztető hármas vészlövés dördült el, ami azt kellett jelezze, hogy a víz elérte a 18 lábnyi (570 cm) magasságot 73 . De a lövések szerencsére nem jelentettek veszélyt, s nem is a lakosságnak, hanem a katonaságnak szóltak. A vízmérce még csak 17' 2"-et (549 cm) mutatott. „Mindamellett néhány pillanat alatt ezrekre menő tömeg gyűlt össze a Duna parton, akik azonnal örömmel megbocsátották a kellemes felültetést." (NH0224) A csalódás öröme nem tartott sokáig, mert ugyanaznap este 18' 11 "-et (600 cm-t) mutatott a vízállás. A lövéseknek csak akkor kellett volna a megállapodás szerint történnie, ha a víz eléri a 18 lábnyi magasságot s nemcsak a közönség, hanem az Árvíz Bizottság is meg volt lepve, amikor az ágyuk megszólaltak. A térparancsnok, Schwertführer tábornok szintén a városházára jött tudakozódni, hogy ki adta ki a parancsot a lövésekre, mert azt neki kellett volna lovas legény által a Gellért hegyre küldeni. Ő pedig ezt nem tehette, mert az Árvíz Bizottságtól nem kapott még felszólítást. Végre kiderült, hogy a lövések a katonai parancsnokság által azért tétettek, hogy a fővárosban mélyen fekvő katonai telepekből a menekvésre való intézkedéseket megkezdjék, nevezetesen a budai részen, a Flórián, Három nyúl laktanyából és az óbudai ruhatárból, a pesti részen az Üllői úton fekvő városi lovas laktanyából, a Turn-féle laktanyából és a tábori kórházból. (NH0224) A vámházba mint a pesti oldal egyik magas pontjára, számosan készültek menekülni veszély esetén 74 . Midőn a téves riasztás, a vészlövések eldördültek, a vámházat annyira ellepte az odamenekülők tömege, hogy azokat alig lehetett ott elhelyezni. A Duna jobb partján a partéi átlagosan 18 láb (570 cm) magas volt, Ó-Budán kicsit alacsonyabb, a Bomba térnél - a mai Batthyány térnél - kicsit magasabb. Ezért 18 láb vízállásnál dördültek el az első figyelmeztető lövések a budai oldal figyelmeztetésére. A vámház pincéibe a későbbiekben sem hatolt be a víz.
