Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

már 21 lábat (665 cm) ért el megint, így nemcsak a Vág vizeit nem veheti fel magába, hanem éppen visszafelé nyomult, miért is el lehetünk rá készülve, hogy a galántai járásban a vizek hátráló irányban még növekedni és felülről jövő víztömegeke elvonulását még mindig akadályozni fogják. A házak beomlásáról eddig csak Diószegről és Taksonyfalváról van biztos tudomásom. Emberélet elvesztésének híre eddig innen sem érkezett. Szerednél a jég elvonulása után a vasúti töltés és a védgát közé beömlött víznek, az utóbbinak megnyitásával kellett utat engedni, hogy Csöpönyt és részben Szeredet is meg lehessen szabadítani. Ezen nyílás betöltése iránt mind a Vágszabályozási kormánybiztos, mind pedig a járási szolgabíró intézkedett... Bacsák alispán" (PL022Ó) A Vág és Dudvág február 22. és 23.-i nagy áradása találkozott a Duna, valamint a Nyitra és Zsitva alsó árjával. Víz borította el az egész Vág jobb parti ártért, Csejtétől Gutáig, a bal parton pedig Tornóctól Komáromig. „Számos község került víz alá és benne sínylik jelenleg is. Töméntelen ház dőlt össze a falvakban. A csöpönyi jégtorlat a rohanó Vág vizet Csöpöny, Szered és Újvárosra vetvén 120 ház dőlt össze vagy rongálódott meg. Tornóc alatt a töltések 4 helyen szakadtak ki, a víz nyílsebesen ömlik az amúgy is síktengerré változott ártérre. Gróf Dzasse Emil vágszabályozási kormánybiztos, Mojsovics Vilmos királyi főmérnök és az illető járások szolgabírái a helyszínen rögtön megjelenvén, intézkedtek a veszély elhárítása, a köznyomor enyhítése és a szükséges rendszabályok életbeléptetése érdekében." (PL0301) Komáromból Bathó alispán kétségbeesésében a Közmunka és Közlekedési Miniszterhez délelőtt a következő táviratot intézte: „20-tól küzdünk a jeges árral. A víz iszonyú pusztításokat okozva folyvást nő. A Duna bal partján falvakat pusztított el, a Csallóköz töltéseit felülhaladta, el vagyunk zárva a külvilágtól. A jégnek Izsa és Neszmély között kellett megtorlódnia. Kérek Pestről szakértőt küldeni, a torlódás szétrobbantásáról intézkedni, különben a megye és a város nagyobb része elpusztul. A vízállás 21 láb (672 cm)." Komáromból 16 óra 45 perckor érkezett távirat szerint: „A Duna vize e pillanatban 20 láb 9 hüvelyken (663 cm-en) áll. A jégtorlódás Ószőnytől kezdve félmérföldnyi hosszúságra terjed ki, s magassága a víz színén felül két öl (mintegy 4 méter). A víz minden oldalról tolul be a városba. Borzasztó veszélyben vagyunk." Az előző napok gyors vízszintemelkedése és Komárom elöntése után csak 23.án este 19 órakor tetőzött a Duna a városnál 711 cm-el (3. ábra). Komárom megyében végül a következő elöntéseket jegyezték fel: „A csallóközi járást védő töltéseket a Duna árja meghaladván a töltéseket csaknem mindenütt átszakította és az egész járást elöntötte, az első szakítás Nagymegyer és Kiskeszi táján történt, azután Kolozsnéma, Nagyiéi, Csallóközaranyos és Komárom határában. A továbbiak • a csallóközi járásban Csicsó, Komáromfüss, Kolozsnéma, Nagykeszi, Kiskeszi, Érsekiéi (puszta), Nagyiéi, Csallóközaranyos, Dunaújfalu, Apácaszakállas, Ekecs, Turiszakállos, Lakszakállas, Szilas, Izsap, Megyercs, Ekei, Nemesócsa, Alsó- és Felsőgellén, Nemes- és Varbogya, Nagymegyer, Szimő, Kamocsa, Guta, Keszegfalva,