Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

AZ 1876. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI

• Az árvíz következtében elhullott állatok száma olyan alacsony, mintha a Tisza völgyben nem is lett volna összeírva (vagy kellő időben kimenekítették a nagyállatokat). • Az összes károsodott épületek száma 6917db (Duna-völgy 4558 és Tiszavölgy 2359). Ez természetesen magába foglalja az összedőlt és sérült házakat, a városi több emeletes házakat és a vidéki paraszt házakat is. Minden természeti katasztrófánál, így az árvizeknél is az egyik legkényesebb kérdés az áldozatok száma. Az alispáni jelentések alapján a Duna-völgyben 32 fő halálos áldozat volt (Zawadowski szerint 59), a Tisza völgyben pedig 5 (Zawadowski szerint 7). Ettől eltér a Tisza Kálmán miniszterelnök által jelentett 25 fő a Tisza völgyben. A halálos áldozatokat tekintve az 1876 évi árvizek így a harmadik legsúlyosabb következményekkel járó folyami árvíznek számítanak az 1838 évi dunai jeges és 1879 évi tiszai árvíz után. Gátszakadások száma és a tönkremenetel mechanizmusa műszaki szempontból fontos. A Kárpát-medencei gátak a felmérés szerint 347 esetben szakadtak, 220 esetben a Duna mellett, és 127 esetben a Tisza-völgyben. Ezzel az 1876. évi árvizek a legtöbb ismert gátszakadással jártak, megelőzve az 1838. és 1879. évi árvizeket. A 347 gátszakadás egy évben a legmagasabb a Kárpát-medence vízügyi történetében. Ezek csaknem 2/3-a a Duna-völgyben volt. Szerző 1 lely Darab Összesen Lászlóffy (1982) Tisza 23 93 Lászlóffy (1982) Bodrog és mellékfolyói 49 93 Lászlóffy (1982) Körösök 21 93 Tellyesnicki (1923) Tisza 13 27 Tellyesnicki (1923) Körösök 14 27 Babos, Mayer (1939) Tisza 55 120 Babos, Mayer (1939) Körösök 15 120 Babos, Mayer (1939) Bács megye 35 120 Babos, Mayer (1939) Borsod megye 9 120 Babos, Mayer (1939) Baranya megye 16 120 Nagy (1999) Duna-völgy 122 181 Nagy (1999) Tisza-völgy 59 181 23. táblázat, Gátszakadások száma különböző szerzők alapján Gátszakadások megoszlása a 27. és 28. táblázatban található. A gátszakadások teljes hossza meghaladta a 30 km-t, nagy részük meghágás volt. A kitelepítettek száma Budapesten csaknem elérte a 2000-t, a Tisza-völgyben 1380 fő volt, a Duna-völgyben pedig 9657 fő. (Zawadowski, Kada-Horowicz) A Belügyminiszter 1770. számú 1876 március 17.-Í rendeletében a károkat csak természetes mennyiségekben kérte és nem kért kárösszegeket. A kárösszeg meghatározásához két közvetlen fonással is rendelkezünk. Egyrészt Zawadowski (1891) felmérése közöl adatokat a megyéknek és társulatoknak 15 évvel az árvíz után küldött kérdőív alapján a különböző állatok áráról (7. táblázat), másrészt Rácalmáson, 1876. április 27.én Tassy Béla mk. szolgabíró által a Fejér megyei árvízkárokra készített összesítés alap-