Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

AZ 1876. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI

A Nyitra-völgy is egészen víz alatt áll Privigyétől Érsekújvárig. A megyei hatóság a kellő intézkedéseket azonnal megtette, a szükséges pénzsegélyt megküldte... Zemplén megyében az Ondava áradása a bal parton Tavana irányában febmár 27.-én töl­tést szakított, az áradás tart, a jég áll. További tudósítások azon vidékről még hiányzanak. Ezen legalázatosabb jelentésemmel inkább a kárvallott vidéket megjelölni, mintsem az árvíz által okozott pusztítások mérvét és részleteit előadni volt szándékom, mert részle­tes jelentések a törvényhatóságoktól ide még nem érkeztek, de másrészt az okozott kár most még megközelítőleg sem határozható meg, amennyiben az ártéren a házak, veté­sek, legnagyobb részt még most is víz alatt vannak. Budapesten, 1876. február 29.-én. Tisza Kálmán" Bár az árvíz miatt elmaradt a Miniszterelnök február végi bécsi útja, de Ö fel­sége a Miniszterelnök leveléből értesült az eseményekről: „Legkegyelmesebb Úr! Folyó évi február hó 29.-ről kelt, az árvízveszélyre vonatkozó legalázatosabb előterjesztésem folytatásául bátorkodom császári és apostoli királyi Felségednek hódo­latteljesen jelenteni, hogy a Duna folyam vízárjának folytonos, habár lassú apadásával a vízveszély is folytonosan kevesbedett, s folyó hó 20.-tól kezdve a Duna felső részén levő terület egész Bács megyei Bezdánig veszélymentes lett, valamint a Vág, Rába, Ráb­ca folyók területei is. Budapest fővárosában a víz szintén teljesen leapadván, minden szükséges intézkedések megtétettek a víz által elborítva volt terek és helyiségek kitisz­títására, valamint a közlekedések helyreállítására. Folyó hó 20.-án azonban ismét új veszély állott be, különösen az Al-Dunán, a Bács me­gyei Palánkától Orsováig, mely vonalon több községek teljesen elöntettek, nevezetesen Révújfalú, Tündéres, Palona, Vaiszka, Dunabökény, Gyurgyevo. Nagyobb veszélyben forgott és forog Újvidék sz. kir. városa is, melynek környékén a védgátak, a Ferenc-csa­tornán levők kivételével, szétromboltattak. Az Al-dunai áradással egyidejűleg állott be a Tisza folyam áradása is, mely elsősorban Titel vidékén, az ott fekvő telepítvényes községekben tett nagyobb rombolást. Ezek la­kosai más községekbe helyeztettek át... A naponta érkező hivatalos jelentések szerint a vízveszély úgy az Al-Duna, mint a Tisza mentén még folyton növekszik. Minden lehető intézkedések megtétettek e vonalakon is a vész meggátlására, életmentésre és az ínségesek élelmezésére. Az eddigelé felterjesztett hivatalos adatok szerint a Tisza által okozott károkról kimuta­tások még elő nem terjesztethetvén, 25 emberélet esett áldozatul. Általában a vízár 38 megyében 221 községet, 663 határt, 1239654 holdat (712141 ha) borított el. 213 védgát és töltés 302 , 239 híd romboltatott el, 306l ház dőlt össze, 812 darab háziállat veszett el. A víz által károsultak 77800 frt állami, 22704 frt 50 kr magán segélyezésben részesíttettek. Császári és apostoli királyi Felségeik legkegyelmesebb segélyadományiknak miként lett kiosztásáról a részletes kimutatást van szerencsém hódolatteljesen ezennel bemutatni. Budapesten, 1876. március hó 30.-án. Tisza Kálmán Miniszterelnök A Soroksári-ág megnyitása feletti vita közepette Budapestre érkezett Révy Gyula, aki az argentin kormány felkérésére végzett Paraná-felmérésével világhí­rű lett. Őt Andrássy Gyula közös külügyminiszter kérte fel, mondjon véleményt a Nem lehet tudni, hogy mi a különbség a védgát és töltés között.

Next

/
Thumbnails
Contents