Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
AZ 1876. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI
AZ 1876. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI A z 1876 évi árvizek az egész Kárpát-medence legnagyobb árvizei közé sorolhatók. Amíg Budapesten eredményes védekezés folyt, vidéken csaknem minden öblözet víz alatt állt. Nemcsak a minden korábbit és későbbit meghaladó számú 347 db Kárpát-medencei (220 Duna-völgyi 292 és 127 Tiszavölgyi 293 ) gátszakadás és a további 82 meghágás 294 alapján, de a kárt vagy az elöntött terület tekintve is azt lehet mondani, hogy a Kárpát-medence talán legnagyobb természeti katasztrófája játszódott le másfél, két hónap alatt, 1876. februárban és márciusban. Duna-völgy A Kárpát-medence mintegy 1000 km hosszú Duna szakaszán nem volt egyetlen kilométer sem, ahol pusztítás nélkül haladt volna tovább a folyó, nem volt egyetlen árvízvédelmi öblözet sem, amelyik ne lett volna elöntve. A jeges árhullám az Ausztriai kiöntések után február 20.-tól csaknem Mohácsig az összes nyílt árteret letarolta és a védett öblözetet elöntötte. Víz alá került Komárom, Esztergom, Nagymaros, Vác, Szentendre a Budapest feletti Duna parti városok közül, és több tucat egyéb település. A jég március elsejére a felmelegedés hatására mintegy varázsütésre eltűnt, de a károkat fokozta a hóolvadásből kialakult második árhullám, mely a már elöntött öblözetekből nem engedte ki a vizet. Ez a második, hóolvadásből származó árhullám Bajánál már a jegesnél 36 cm-el magasabban tetőzött, és lentebb már ez okozta a kiöntéseket. Az árvíz tetőzése április elsején hagyta el a Kárpát-medencét de a nagyvíz csak mintegy hónappal később szűnt meg, az elöntések pedig a nyár derekára tértek vissza a folyóba. Az árvíz tartóssága a Kárpát-medence alsó szakaszán elérte az öt hónapot (20. táblázat) A pozsonyi vízállás csaknem három hétig volt hat méteres magasság közelében, ellentétben a 20. táblázatban említett 2 nappal. A Duna mellékfolyói 295 közül a legnagyobb kiöntéseket és károkat a Vág és Nyitra folyó medencéi szenvedték. A Száva árvizéről a levéltárakban nincs adat 296 , a hóolvadás Száva árvize rendszerint megelőzte a Duna árvizét, de Újvidéken a Száva árvize nélkül nem alakulhat ki jelentős árvíz. Ide értve a Temest is. A Tisza gátjain 40 gátszakadás és 87 a Tisza mellékfolyóin. A meghágások közül 59-ről biztosan tudjuk, hogy nem volt utána gátszakadás. A Tiszát nem számítva. A horvát ügyeket ekkor már a kiegyezés értelmében önállóan kezelték.
