Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

adni azon szomorú helyzetnek, hogy a megyénken keresztül vonuló rakoncátlan folyók évenként megsemmisítik az emberi szorgalommal szerzett vagyont, és végpusztulással fenyegeti szerencsétlen embertársainkat. Eltekintve a már évekkel ezelőtt okozott károktól, melyeket a rossz töltésezés által mederbe szorított folyamaink okoztak, a tavaszi jégmenés és áradás oly érzékeny anyagi veszteségeket hagyott hátra, hogy a folyamszabályozás iránt már több ízben megnyitott kérelmünket ismételni vagyunk kénytelenek. Eltekintve az idei károktól, melyek helyrepótlására egy emberéletet meghaladó idő kívántatik, jövőben óhajtatnánk biztosítani, anyagi létünket a megsemmisüléstől. A Szamos és Tisza folyók több évekkel ezelőtt töltésezés által szabályoztatván, mai nap az alámosott töltések többé az árnak ellent állani nem képesek, s a legnagyobb veszélynek nézhetünk mindannyiszor elébe, valahányszor a jég erélyesebben a felszínen meg nem töretik és a torlaszok képzésére képesítve lesz. A megyénk területén átfutó folyamok közül a Szamos és Tisza fenyegető veszedelmének elhárítása egyes folyamkanyarok átmetszésével, a meglévőknek megnyitásával, a létező védtöltések kiigazításával, s a Tisza folyam mentében új védtöltés építésével történhet. Ennek szükségét bár mindenki érzi, azonban eszközök hiánya miatt egyik évről a másikra tovább osztatott, minek következtében, a mi napi helyzet tarthatatlanná vált. A tapasztalat azon meggyőződésre juttatott, hogy a Szamos folyó iszapoló természeténél fogva átmetszés nélkül, egyedül védtöltések által nem szabályozható, mert eltekintve mindentől, itt azon körülmény is előáll, hogy a községek közvetlenül a Szamos folyam partja mellé telepíttetvén, a húzandó védtöltésekkel a szükségelt árterület meg nem adathatott, s így midőn a Szamos folyam az anyamedret jelentékenyen feltolté, mai nap a védtöltések között meg nem fér. Ugyanakkor a változékony és laza kötésű talaj miatt, a folyam medrét elfajult, miáltal a védtöltésekhez annyira közeledett, hogy a mai napon védtöltéseink tetemes része a rohanó vízárammal ellenállni képtelen, hasonló helyzetben vagyunk a Tisza folyammal. Emberbaráti kötelességünkből kifolyólag, tiszteletteljesen azon kérelemmel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy a már égető szükséggé vált és megrongált töltések által többé féken nem tartható vizek szabályozására országgyűlésileg megszavazott, s már több ízben kért, de fel nem használt 150000 forintot póthitel útján is folyóvá tétetni, s az anyagi viszonyok miatt beszüntetett folyamszabályozási munkálatok megkezdését elrendelni méltóztassék. Ugyancsak az idei vízáradás által hidakban és utakban okozott károk helyreállítására, mérnökileg felszámított 5600 forint szükségeltetvén, mennyiben a folyó évi közmunka alap egészen elhelyezve van, s amennyiben a Nagyméltóságú m. kir. Minisztériumtól több éven át a közalapból segélyben nem részesíttettünk, ezen közalapból 56OO forintot engedélyezni méltóztassék. Azon biztos reményben nézünk a különben aggasztó jövő elé, hogy kérelmünk Nagyméltóságodnál visszhangra találva anyagi jólétünk bekövetkezend." A Bodrog vízgyűjtőjének árvizei Az első árhullám március közepén indult meg a Bodrogon a mellékvizek egyidejű áradása miatt. A Bodrog vízgyűjtőjében az alföldi szakaszra kiért folyók az Ung, Labore, Latorca és Tapoly átszakították a gátakat és kiöntötték. A Zemplén megyei Málcáról írták március 18.-áról: „Aki most a málcai templomhoz a dombtetőre kimegy, annak kelet-, dél-nyugati félkörben egy óriási tenger tánil a tekintete elé, melyen mint téveteg hajók tűnnek fel az elszórt hely-