Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

egy privát hajó két matróza is, akik gyakorlott szemmel a parttól 3 méter távolságban egy nagy ládát fedeztek fel. Gyors elhatározással egy ladikba ugrottak és dacolva a nagy mennyiségű úszó jéggel, eveztek előre céljuk felé. Sikerült is nekik a ládát a ladikra, majd a partra juttatni anélkül, hogy balesetbe keveredtek volna. A ládát kinyitva abban egy zsák rizsét, két zsák grízt, különböző szalámit, stb. találtak, amit azután a körülállók nagy irigykedésére haza vittek. (UL0227) Hősies férfiak. Dr. Job Müd tűzoltó orvos és Franz Walter spriccmester különösen a nők és a gyerekek számára bizonyultak mentőangyalnak. Annak a körülménynek ellenére, hogy már három napja nem aludtak és a ma reggel uralkodó, különösen a vizén érzékeny hideg ellenére térdig a vízben állva vártak és vitték az asszonyokat és a gyerekeket a karjaikban a Kapucinus épülethez a sajkáktól, amik a súlyuk miatt nem tudtak teljesen eljutni a Kapucinus tér száraz részéig. A Kapucinusoknál meleg szobát tartanak számukra készenlétben, és ott Dr. Müd minden esetleges balesetre gyógyszerkészlettel rendelkezik. (UL0226) Az árvíz hatása a Duna és Budapest fejlődésére A Duna bal partján egyedül az északi Viktória gát szakadt át a Tutaj utca táján. A mai Szent István körút helyén levő Tüköry-gát és a felemelt Váci út azonban megakadályozta a szakadáson beömlő víz további területekre hatolását. Az elöntött területről így is csaknem ezer személynek kellett elmenekülnie, és mivel a hosszú ideig tartó magas vízállás miatt a talajvíz is erősen megemelkedett, a mély fekvésű városi házakból a lakók ezreit kellett kilakoltatni. A jobb parton a még ki nem épített védvonal miatt, Óbuda és a budai Fő utca víz alá került. Itt ötezren váltak hajléktalanná. Az árvíz a főváros területén összesen mintegy 19 ezer embert sújtott. A véglegesen kiépített parti védművek azonban sikeresen állták ki a próbát. Az árvíz által elszakított Viktória gátat még 1876-ban 25-26 láb (800-820 cm) magasra emelték, s már az 1877 évi nagy vizet visszatartotta. A Margit hídtól a Viktória védgátig a Duna melletti parti út egész hosszában 29 lábra (920 cm-re) emeltetett. A Duna bal parti gyártelepek megvédésére a Viktória gát Duna felőli végpontjától felfelé a Rákos - patak torkolatáig és innét befelé a váczi útig a Láng-féle gépgyárig egy védgát építsenek, melynek 150 000 forint költségéhez az ottani telektulajdonosok, legalább 50000 forinttal járuljanak, s a szükséges területet ingyen engedjék át. A Viktória gáttól a Rákos patakig épített gát 1877. december 20.-ra készen volt annak ellenére, hogy az ottani néhány telektulajdonos azonban a szükséges terület átadását megtagadta, minek folytán a területet kisajátítással kellett megszerezni. Az árvíz elmúltával heves sajtóvita indult meg. Laikusok és szakemberek támadták és védték a végrehajtott szabályozási munkálatokat. A mérnökök számára talán legfontosabb tanulság annak kellett volna lennie, hogy a közvélemény rájuk zúduló haragja a Soroksári gát megnyitása miatt milyen párbeszédet igényel az egyre nagyobb példányszámban megjelenő napi sajtón keresztül.