Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
A Budapesti gőzmalmok képviselői csatlakoztak a Soroksári-Duna ágat megnyitni kívánók táborához. Érvelésük szerint ha a megnyitással csak egy, másfél lábat (mintegy 30-50 cm-t) csökken a vízszint, akkor is kedvezőbb helyzet alakul ki a Viktória gát szakadása által elöntött területen. (OL.K172-187614-4238) A Duna felső vidékeiről érkezett táviratok mind lassú apadást jelentenek. A Kárpátokban, hír szerint, a hónak még csak fele olvadt el, s ennek, valamint a folytonos esőzésnek tulajdonítják, hogy a víz oly lassan apad a fővárosban. Különös fontossággal a ma érkezett táviratok közül csupán a komáromi bír, mely szerint a Vág vize, mely eddig a Duna vizének magas állása miatt felfelé folyt, már kezd a Dunába folyni. E vidék remélhetőleg már a legközelebbi napokban meg fog szabadulni a máris oly hosszú ideig tartó árvíztől. (PN0315) Komárom megyei Gutából írták a Nemzeti Hírlapnak március 23.-i keltezéssel: „A város már február 26.-án víz alá került, s azóta mintegy 600 lakóház részben összeomlott, részben lakhatatlanná lett. A l6000 ölnyi 175 hosszú védgát egészen le van rombolva. A lakosság menthető holmijával az úgynevezett béke-várba menekült, mely még a török uralomból maradt. A gutaiak csak március 21-én szabadultak meg az özönvíztől, s most, négyheti kínos izgalom után, kezeiket tördelve járnak az iszappal fedett utcákon vagyonuk romjai között." Őfelsége részére Löbz, Linder és Lindauer városi mérnökök felügyelete alatt az inundált területek igen részletes térképét készítették el, melyet az Árvíz Bizottság mai ülésében be is mutattak. A térképből kitűnik, hogy február 24-25-én Óbudán a víz 2 láb és 6 hüvelykkel (80 cm) magasabb volt, mint ugyanazon időben a soroksári töltésnél. E körülmény kétségessé teszi azon állítást, hogy a soroksári gátnál vagy felette a víz megtorlódik. Érdekes adatokat tartalmaz e térkép az elöntött területek kiterjedésére vonatkozólag is. A pesti oldalon víz alatt állt 1011,69, Budán és Újlakon 1154,29, Óbudán l660,85, a Margit-szigeten 120,65, a budai kis szigeten 88,73, az óbudai nagy szigeten 243,18 és az óbudai hajógyári szigeten 30,03 hold. Az összes elöntött területek kiterjedése a fővárosban tehát 4320,56 hold azaz 2484 ha. (PN0315) Őfelsége, mint azt az „Ellenőr" című lap írja, a ráckevei családi uradalomhoz tartozó községekről nagylelkűen gondoskodott. Minden összedőlt ház megkapja az újraépítéshez szükséges épületfát, továbbá kiterjed gondoskodása az adótartozások kiegyenlítésére is. (PN0315) Március 15.-én tetőzött a Duna Mohácsnál 672 cm-es vízállással. Duna második árhullámának magassága Mohácsnál 72 cm-el felülmúlta a jeges magasságát (9. ábra). A lassú tetőzés miatt a hetekig tartózkodott a víz az elöntött területen. A Baja alatti szakaszon tovább rombolt a Duna. Víz alá került mind a Margittaszigeti társulat területe, mind a jobbpart egészen a Dráva torkolatig. A nemzeti ünnepen a következő gátszakadások és átömlések voltak: 175 3033O méter. lói