Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

A Budapesti gőzmalmok képviselői csatlakoztak a Soroksári-Duna ágat megnyitni kívánók táborához. Érvelésük szerint ha a megnyitással csak egy, másfél lábat (mintegy 30-50 cm-t) csökken a vízszint, akkor is kedvezőbb hely­zet alakul ki a Viktória gát szakadása által elöntött területen. (OL.K172-1876­14-4238) A Duna felső vidékeiről érkezett táviratok mind lassú apadást jelentenek. A Kárpátokban, hír szerint, a hónak még csak fele olvadt el, s ennek, valamint a folytonos esőzésnek tulajdonítják, hogy a víz oly lassan apad a fővárosban. Különös fontossággal a ma érkezett táviratok közül csupán a komáromi bír, mely szerint a Vág vize, mely eddig a Duna vizének magas állása miatt fel­felé folyt, már kezd a Dunába folyni. E vidék remélhetőleg már a legközeleb­bi napokban meg fog szabadulni a máris oly hosszú ideig tartó árvíztől. (PN0315) Komárom megyei Gutából írták a Nemzeti Hírlapnak március 23.-i keltezéssel: „A város már február 26.-án víz alá került, s azóta mintegy 600 lakóház részben össze­omlott, részben lakhatatlanná lett. A l6000 ölnyi 175 hosszú védgát egészen le van rom­bolva. A lakosság menthető holmijával az úgynevezett béke-várba menekült, mely még a török uralomból maradt. A gutaiak csak március 21-én szabadultak meg az özönvíz­től, s most, négyheti kínos izgalom után, kezeiket tördelve járnak az iszappal fedett ut­cákon vagyonuk romjai között." Őfelsége részére Löbz, Linder és Lindauer városi mérnökök felügyelete alatt az inundált területek igen részletes térképét készítették el, melyet az Árvíz Bizott­ság mai ülésében be is mutattak. A térképből kitűnik, hogy február 24-25-én Óbu­dán a víz 2 láb és 6 hüvelykkel (80 cm) magasabb volt, mint ugyanazon időben a soroksári töltésnél. E körülmény kétségessé teszi azon állítást, hogy a soroksári gátnál vagy felette a víz megtorlódik. Érdekes adatokat tartalmaz e térkép az el­öntött területek kiterjedésére vonatkozólag is. A pesti oldalon víz alatt állt 1011,69, Budán és Újlakon 1154,29, Óbudán l660,85, a Margit-szigeten 120,65, a budai kis szigeten 88,73, az óbudai nagy szigeten 243,18 és az óbudai hajógyári szigeten 30,03 hold. Az összes elöntött területek kiterjedése a fővárosban tehát 4320,56 hold azaz 2484 ha. (PN0315) Őfelsége, mint azt az „Ellenőr" című lap írja, a ráckevei családi uradalomhoz tartozó községekről nagylelkűen gondoskodott. Minden összedőlt ház megkapja az újraépítéshez szükséges épületfát, továbbá kiterjed gondoskodása az adótarto­zások kiegyenlítésére is. (PN0315) Március 15.-én tetőzött a Duna Mohácsnál 672 cm-es vízállással. Duna máso­dik árhullámának magassága Mohácsnál 72 cm-el felülmúlta a jeges magasságát (9. ábra). A lassú tetőzés miatt a hetekig tartózkodott a víz az elöntött területen. A Baja alatti szakaszon tovább rombolt a Duna. Víz alá került mind a Margitta­szigeti társulat területe, mind a jobbpart egészen a Dráva torkolatig. A nemzeti ünnepen a következő gátszakadások és átömlések voltak: 175 3033O méter. lói

Next

/
Thumbnails
Contents