Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
„Ráth Károly főpolgármester a közgyűlést megnyitván, előrebocsátja, hogy a katasztrófa részleteiről annak idején kimerítő jelentést fog a közgyűlés elé terjeszteni. Szent kötelességemnek ismerem megemlíteni, amiről elég alkalmam volt meggyőződni, hogy a főváros minden tisztviselője, minden hivatalos, szak és egyéb közege, a veszély perceiben a leglelkiismeretesebb buzgalommal teljesítette kötelességét (Éljenzés) és a legteljesebb elismerést érdemli (Élénk helyeslés). Barna Zsigmond főjegyző felolvassa a tanácsi előterjesztést, mely általánosságban megemlékezik a katasztrófáról és az Árvíz Bizottságban történtekről. A jelentés „ünnepélyesen" kiemeli a katonai főparancsnokság, a térparancsnokság és a hadmérnökkar áldozatkész támogatását, melyért -mint a tanács magát kifejezi- háláját kifejezni alig talál szavakat, és melyben biztos zálogát látja azon alkotmányos köteléknek, mely a hadsereget a nemzethez csatolja. (Élénk helyeslés.) A tanács ezután meleg szavakban emlékezik meg a tűzoltókról, az önkéntes mentőkről, kik magából a részvényházakból 280 embert mentettek ki. A kormányról, melynek elnöke nemcsak a központban támogatta a hatóságot, de személyesen is bejárta a fenyegetett és sújtott helyeket. (Éljenzés) A veszedelem leírása után a jelentés a legmelegebb kifejezésekben emeli ki, hogy a fővárosi polgárság ezúttal is, minden felszólítás nélkül, a legnagyobb áldozatkészséget tanúsította. A tanács ezek kapcsán javaslatokat terjesztett elő, melyekhez képest a közgyűlés vita nélkül a következőket határozta el: 1 ) A közgyűlés küldöttséget küld a miniszterelnökhöz, hogy ez előtt kifejezést adjon a törvényhatóság mély hálájának a király és királyné Őfelségéik kegyes adományaiért. 2) A törvényhatóság köszönő iratot intéz a katonai parancsnoksághoz. 3) A tűzoltók, önkéntes mentők és a rendőrség, buzgalmáért jegyzőkönyvileg köszönetet fejez ki a hatóság. 4) A közgyűlés 20000 forintot szavaz meg a budapesti vízkárosultaknak oh/formán, hogy ezen összegből a menekülők élelmezése céljából a házi pénztárból előlegezett összegeket megtérítik és a maradványból a még szükséges élelmezés és segélyezés költségeit fedezzék, egyúttal a törvényhatóság a kerületi elöljárók útján gyűjtő íveket bocsát ki. 5) Az okozott károk és a károsultaknak nyújtandó segély megállapítása céljából Budára és Pestre egy-egy héttagú Kárfelvételi és Segélykiosztási Bizottságot küldjenek ki. 6) A Pénzügyi Bizottságot utasítják, hogy tegyen javaslatot az iránt, hogy mennyi póthitelre lesz szükség, hogy a közvagyonban (csatornák, utak, rakpartok) esett rongálásokat, károkat kijavítsák. A sürgős munkák teljesítésére a tanácsot felhatalmazták. Patrubányi Gerő főorvos azt indítványozta, hogy miután a Gondviselés a veszedelmet a fővárosról elhárította, a főváros összes templomaiban hála-istentiszteleteket tartsanak. (Felkiáltások: Korán van.)" (PN) A Pozsonyvidéki Lapok (PL0302) hatósági közlemények rovatában Pozsony megye alispánja tájékoztatta a lakosságot az árvíz legújabb fejleményeiről: „Pozsony, 1876. március 1.-én ..A felülről jövő vizek lassú, de folyamatos apadást mutatnak. Ellenben a hátráló vizek 150 mindig nagyobb területeket borítanak el, mert a nagy Duna vízállása még mindig sokkal magasabb, hogy sem az oda gravitáló felső vizeket befogadhatná. Ez az oka, hogy a galántai és az alsócsallóközi járásoknak alább fekvő vidékein, dacára a különben beállott általános apadásnak, még mindig növekedő ártérről beszélnek a jelentések. Nevezetesen pedig Alsó-Csallóközben: Padány, Alistál, Bögellő 151 és a többi e környékbe A gátszakadáson kiömlött vizek A három helység a Csallóköz közepén helyezkedik el.
