Dr. Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - VÁSÁRHELYI PÁL TISZA-SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJA (TANULMÁNY)

Vásárhelyiek tisztában voltak, hogy a Kárpátokban véghezvitt erdőirtások legfőbb okozói annak, hogy a Tisza árhullámai egyre pusztítóbban törtek az Alföldre. Tény azonban, hogy a szabályozásoknak áldozatai is voltak. A Tisza és mellékfolyói által éltetett gazdag mocsárvilág megszűntével beszűkült a halak, madarak és számos vízi élőlény élettere, nem különben eltűntek a csikaszok, pákászok vagy a ridegpásztorok is. Számos kimutatás készült arról, hogy a szabályozások eredményeképpen hány falu szabadult meg az árvízveszélytől, mennyivel több búza terem az országban, mennyire lerövidült a Tisza és ezzel hogy felgyorsult rajta a hajózás. Mi csak egy számot szeretnénk itt említeni: a víz borította, el mocsarasodon: vagy állandóan fenyegetett ártér hazánk mai területének 21,1 %-a volt. A szabályozásokkal ez mezőgazdaságilag hasznos területté vált. Ezért mondják sokan - és a millecentenárium éve igazán jó alkalom arra, hogy az ő megfogalmazásukkal éljünk -, mely szerint a Tisza-szabályozás a magyarok második honfoglalása volt. Végezetül Iványi Bertalan 1948-ban írt értékelő szavait idézzük: "A Tisza szabályozása, illetve az Alföld ármentesítése, mint korszakot alkotó nagy műszaki és gazdasági mű, csak a választott módon, a korba és időbe beleszövődve és hosszú idő alatt, tehát sok viszontagság, küzdelem,csalódás árán, sok közbenső építési és sorrendi hibával volt végrehajtható, de végeredményben ... nagy alkotásnak bizonyult".

40 víz szintje a C pontnál mélyebbre süllyed, másik csatorna - fok - képződik. . A Tisza-szabályozás történetéről. Természet Világa, 1991 .jan.; Rendhagyó sorok a Tiszaszabályozás történetéről.) 40 Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása. Vízügyi Közlemények 4. sz. 1948.