Mészáros Vince: Gróf Széchenyi István al-dunai diplomáciai kapcsolatai (Források a vízügy múltjából 8. Budapest, 1991)

Függelék

Az előzőekben bemutatott levelek, iratok az Al-Duna és a Vaskapu szabályozásával kapcsolatos események tükrében többnyire diplomáciai jellegű megnyilvánulások, személyi kapcsolatok felvillantásával adtak ízelítőt Széchenyi István tevékenységéről, déli szomszédainkhoz való viszonyáról. Árnyaltabbá teszi ezt a képet, ha nem csak a konkrét események, intézkedések, vezető személyiségek megnyilvánulásai felől közelítjük meg a kérdést, hanem ha megkísérelünk pillantást vetni arra a visszhangra, amely azt jelzi, hogyan fogadták Széchenyi tevékenységét, magatartását, gesztusait azok a társadalmi rétegek, amelyek távolabb álltak az eseményektől, s nem voltak vele közvetlen személyes kapcsolatban, nem csupán szubjektív érzéseknek, hanem inkább a közvéleménynek adtak hangot. Nem állt módunkban a román és a szerb népköltészetben az ő alakjához fűződő motívumok feltárása, az alakját Hunyadi Jánossal párosító, szinte népi hősként idéző emlékezetben tartása. Ez külön tanulmányt kívánna. Nincs terünk a 19. század korai román és szerb költők Széchenyire vonatkozó megnyilvánulásainak bemutatására sem. Csak utalunk arra, hogy pl. G. SinkaiTormán költő és történésznek, a románok története alapvető és ideológiailag is meghatározó feldolgozójának, az erdélyi románság szellemi élete egyik vezéralakjának a munkásságát a Széchenyi-család anyagi támogatása tette lehetővé, a Wass grófi családéval együtt. G. Sinkai írta egyébként az első román pásztorverset, s azt Széchényi Ferenc mellett József nádornak ajánlotta. - A Széchenyi-családnak, konkrétan Széchenyi Istvánnak anyagi támogatása segítette az első román irodalmi folyóirat, a „Bibliotheca Romaneasca" megjelenését és fenntartását, emiatt a lap úgy emlékezik meg róla, mint aki ösztönzést adott a román nép ébredéséhez, jobb életre törekvéséhez, felemelkedéséhez. A legjellemzőbben JovanJovanovicsszerb költő villantja fel Széchenyinek e népekhez fűződő érzelmeit, aki a „Zmai" c. szerb folyóiratban így köszönti őt: „Ünneplünk az ünneplőkkel, hisz elsőnek törekedtél, - Ne legyen itt más, mint testvéri" A következőkben három sajtótermék bemutatására szorítkozunk. Bemutatjuk Széchenyi kortársának, a moldvai fejedelmi tanács jogtanácsosának, Ch. Flechtenmachemek Jasi-ban 1839-ben kiadott rövid Széchenyi-életrajzát és a román irodalomtörténet által számon nem tartott, hozzá írott ódáját. Bemutatjuk továbbá a „Bibliotheca Romaneasca" Széchenyi Istvánnak ajánlott 1834. évi számát és a néki szóló ajánlását. Mindkét kiadvány kultúrtörténeti érdekesség: azon korai román irodalmi kísérletek közé tartoznak, amelyek még nem tudtak túllépni a szláv hatáson, a cirill betűs megjelenési formán, Végül bemutatjuk a „Szrbszkij Litopisz"szerb irodalmi folyóirat 1860. évi első számában a Széchenyi István halála alkalmával közölt nekrológot, mely képet ad Széchenyi személyének szerb értékeléséről. A bemutatott kiadványok és szerzőik közelebbi adatairól a hozzájuk fűzött jegyzetek adnak tájékoztatást. Flechtenmacher munkájának csak a címoldalát és első szövegoldalát mutatjuk be eredeti, cirill betűs formájában, de az egészet közöljük magyarra fordítva. Ugyanígy járunk el a „Biblioteca Romaneasca" és a „Szrbszkij Litopisz" bemutatásában is.