Mészáros Vince: Gróf Széchenyi István al-dunai diplomáciai kapcsolatai (Források a vízügy múltjából 8. Budapest, 1991)
A kötetben használt rövidítések jegyzéke
kitartást merít majd, hogy a feladatoknak tökéletesen megfeleljenek - meggyőződésem szerint - teljes bizonyossággal állíthatom, hiszem akik már valóban olyan sokat tettek és nélkülöztek, mint ők, azoktól ezt sokkal inkább el lehet várni, mivel ők most egy magasabb célhoz közelebb jutnak. Technikai szempontból Császári Fenségednek még semmi megnyugtatót sem mondhatok. Amint ezen egész tárgykörnek a filozófiáját előítélet nélkül és nyugodtan áttekintettem, amennyire lelkierőmből telik, Császári Fenségednek az egészről újra jelentést teszek. Addig is megküldöm Vásárhelyinek az Izlás, Tachtália és Grében 28 melletti hajózásra vonatkozó előzetes javaslatát. A terv nekem merésznek tűnik. Császári Fenségedtől azt a nagy kegyet kérem, hogy gondolja át a tervet, s ha lehetséges, egyelőre még ne sokaknak hozza tudtára. Tachtália és Grében szondázása még nem fejeződött be egészen, ós egyelőre, míg a vízszint valamelyest nem süllyed, nem is lehet szorgalmazni, ami egyébként a vízállási adatok szerint, melyeket itt nagy tisztelettel mellékelek, mindenképpen remélhető. Vásárhelyi tervét azért rajzoltattam le Császári Fenséged számára oly sietve, mert a folyószabályozásnak ez a módja - nota bene 27 pusztán a „hajózás számára" - sokkal olcsóbbnak tűnik, mint a sziklák kirobbantásával, amennyiben Schmied bányamester 28 és Vásárhelyi számításai helytállóak -, amit én őszintén szólva kétlek, mivel sem egy bányamestert, sem pedig egy föld- és vízmérnököt nem tartok kompetens döntőbírónak „a víz alatti kérdésekben" - másrészt pedig úgy hiszem, hogy külföldön, különösen ÉszakAmerikában e tekintetben van gyakorlati tapasztalat, ami nekünk mindeddig nem lehetett, és amelyeket félretenni, nem kivárni és nem felhasználni valóban bűnös és megbocsáthatatlan lenne. Avégett, hogy ezeket az adatokat megkapjuk, már írtam, és a szükéges lépéseket megtettem - különösen Johann Puthon báró 29 fog serényen fáradozni, hogy megszerezze őket, akit ezennel ismételten Császári Fenséged jóindulatába és kegyébe ajánlok. Miként minden e világon egymásra kölcsönösen hatással van és az okozat mindig újabb okozatok oka lesz, úgy a Duna hajózhatóvá tételében ugyanolyan kedvezően hatna az élénkebb kereskedelem a Duna akadályainak eltávolítására, miként szükségszerűen jó hatással volna ezek eltávolítása a kereskedelemre. Ezen, a valóság által annyira megerősített igazságtól áthatva a nagy cél sikerét csak és kizárólag a magas kormányzatnak a Duna-akadályok fokozatos eltávolításában és a Gőzhajózási Társaságnak a vállalkozások kiterjesztésében való együttműködésében látom. Egyelőre két gőzhajót kell építeni, azért, hogy az egyik mindig Skela Gladova 30 (mindjárt a Vaskapu alatt) és Galatz 31 között, míg a másik Galatz és Konstantinápoly között közlekedjen. Az a szakasz, melyen a gőzhajók a Duna jelenlegi vízállásánál nem mindig tudnának közlekedni, Berzaszkától 32 (4 mérföld Moldova alatt) egészen a Vaskapu aljáig terjed, mintegy 9 mérföld, mely most általában 9 órát vesz igénybe. A Gőzhajózási Társaság evégett lapos fenekű, kis hajókat építhetne, melyek az utasokat a sziklás helyeken az egyik gőzhajóról a másikra vinnék. így például a folyó jelenlegi kihasználtságánál nagyon könnyen megvalósítható volna, hogy Bécsből menetrendszerűen - és ebben a szóban rejlik a varázslat - minden 14. napon egy gőzhajó indulhatna Konstantinápolyba. Az utat körülbelül így lehetne elképzelni: Az első gőzhajó egy nap Bécsből Pestre érkezik. A második gőzhajó első nap Mohácsra, másodikon Péterváradra, a harmadikon Bezaszkába. - A lapos fenekű kisebb hajóval egy nap Skela Gladova. A harmadik gőzhajó az első napon Ruscsukba, 33 másodikon Galatzba érkezne. A negyedik gőzhajó az első napon a Duna torkolatába, a másodikon és harmadikon időben megérkezve - Konstantinápolyba menne. Most egy kiváló futár, ha úgyszólván feláldozza magát, 14 nap alatt jut Bécsből Konstantinápolyba, úgy pedig egy beteg asszony
