Mészáros Vince: Gróf Széchenyi István al-dunai diplomáciai kapcsolatai (Források a vízügy múltjából 8. Budapest, 1991)

Függelék

akadályozhatja (mint eddig ezer és ezer éven át) hullámain a Fekete-tenger felé irányuló forgalmat. Hisz' az így nem haladást és boldogulást, hanem csak kárt és pusztulást jelentett. Neki, az ő fáradhatatlan buzgóságának köszönhetjük, valamint a Duna vizén le egész Konstantinápolyig tett utazásainak, - melyeken kieszközölte a Dunában felmerülő akadályoknak az ő személyes közreműködése mellett való megvizsgálását -, nem különben a maga költségén végzett kísérleteknek s az ezeken nyugvó tervek megvalósításának a Duna szabályozását s ezzel együtt rajta a gőzhajók megindulását, - igen, mindezt az ő példátlan munkásságának köszönheti nemcsak Magyarország, hanem egész KözépEurópa. A Duna vizének a forrásától egészen a torkolatáig való végigkutatását sürgető óhajok, az ő nemes izgatása következtében ma már egytől-egyig mind megvalósulva láthatók. S mit a Duna rohanó árja évezredeken át le nem tudott dönteni, a hajózást kőfalként gátoló Vaskaput, azt az összes akadályokkal együtt, egyedül csak Széchenyi gróf buzgósága hárította el. Grófunk gyakorta jelent meg a kietlen partokon, hogy hathatós szavával, biztatásával, tetteivel ellensúlyozza és mérsékelje a vidék lakóinak maradi felfogását, amelyen ugyancsak meglátszott a vidéket jellemző ostoba elvakultság. Egy angol újság mondja: két nagy folyóvíz, noha már a legrégibb idők óta ismerjük őket, - mégis fel nem derítettek, át nem kutatottak maradtak mindmáig. Noha fontos volna teljesen ismerni őket, s bár egyes utazók egypár pontjukon végeztek is kutatásokat, végig a torkulatukig senki sem ment rajtuk, s nem tudja pontosan senki megjelölni folyásuk kelet felé való hajlásait. Az említett két nagy folyóvíz közül az egyik az afrikai Niger, a másik a mi Dunánk. Ezzel a párhuzammal korántsem azt akarjuk mondani, hogy a legyőzendő akadályok is azonosak voltak ennél a két nagy folyónál, s hogy a velük kapcsolatos eloszlatandó, megvilágosítandó homály is egyforma nagy volt; vagy, hogy kereskedelmi s általános emberi hasznuk azonos lett volna. Mert a Duna, ámbátor Európa civilizált részének a közepén folyik keresztül, mégis majdnem éppen olyan kevéssé volt ismeretes, mint a Niger, amely pedig Közép-Afrika pusztáin hömpölyög keresztül. Széchenyi István gróf fellelkesülve a nagy közhasznú feladattól, elhatározta, hogy ennek a nagy folyóvíznek az akadályait legyőzve, a gőzhajózás segítségével megnyitja hazája előtt az európai kereskedelmet. Hosszasabban időzött Angliában, ahol, - mint első Péter is,

3 - megismerkedett a szükséges tennivalókkal, főleg a hajózás mibenlétével. Hazájába visszatérve tanulmányait és tapasztalatait a Dunán kezdte alkalmazni, amelyen addig még senki végig nem tudott hajózni. Nagy vállalkozása neki is úgy sikerült, akárcsak Nagy Péternek. A Duna egész magyarországi szakaszán, egy végefogyhatatlan, szemmel be nem fogható síkságon hömpölygött keresztül, részben alacsony, gyakran mocsaras partok között, amelyek azonban nem akadályozták a hajózást. Moldova falutól kezdve azonban egészen a Vaskapuig már számtalan akadály tornyosul azon emberi törekvések és célok elé, hogy a királyi folyó hátán veszély nélkül vigyék tovább a termékeket, a szükséges javakat, le egészen a Fekete-tengerig. Egyes helyeken mintha mozdulatlanságra kárhoztatnák a hullámokat a szakadatlan sziklatorlaszok, amelyek egészen a víz színéig emelkednek, vagy pedig falként húzódnak keresztül egyik parttól a másikig, elgátolva a hömpölygő hullámokat. A veszélyes helyeket vészes zúgás jelzi már távolról. Máshol meg gyakran egymásra torlódnak a vad sziklatömbök, vészjóslóan nyomva, emelve ki egymást, egészen függőlegesen is, afolyó medréből. Két oldalról annyira egymásnaktörnek, hogy a Duna őrült sebességgel kénytelen keresztül zúgatni ezeken a keskeny részt hagyó zord akadályokon habzó hullámait, nagy vízmennyiségét, hiszen száznál is több folyóvíz ömlik már addig is belé.