dr Szerényi Imre szerk.: Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből

ugyanúgy járnánk akkor is, hogyha ipari nyersanyagok termesztésére vetnénk magunkat. Mindebből az következik, hogy ha mi a fogyasztópiacokhoz képest kedvező elhelyezettségünk ellenére sem tudunk a bennünket környező országok versenyével szemben helytállni, akkor a hiba valahol máshol rejlik és nem népünk tanultságában, nem kereskedelmünk tökéletlenségében és nem igazgatásunk bölcsességében. Bajaink okát én elsősorban Alföldünk éghajlati viszonyainak ama kedvezőtlenségében keresem, amely kedvezőtlenség a versenyképes országokéhoz viszonyítva kárunkra jelentkezik . A hitetlenkedőkkel szemben e felfogásom helytálló voltát azzal is vélem jbizonyítani, hogy dunántúli gazdaságaink a versenyképességbeli hiányt sokkal kevésbé érzik, mint az Alföldiek. A Dunántúl éghajlata köztudomás szerint a mezőgazdálkodásra kedvezőbb is, mint Alföldünké. Ne feledjük el továbbá azt sem, hogy a mi mezőgazda lakosságunk sokkal kisebb jólétben él, mint a versenytárs tengerentúli országoké és mint amilyenre a kelet-európai népek vezérei szándékuk szerint állítólag törekszenek. Ha tehát Alföldünk népe, igénytelenségek ellenére mégsem versenyképes a távoli nemzetek népeivel szemben, akkor vagy úgy kell berendezkednünk, hogy ne legyen szükségünk külföldi piacokra- ami egyenlőre úgyszólván lehetetlen - vagy pedig Alföldünk gazdálkodását kell lényegesen gyümölcsözőbbé tennünk. Ámde van még egy rendkívül fontos olyan szempont is - amiről eddig úgyszólván eddig úgysem esett szó. Ez a szempont az,hogy társadalmi politikánknak feltétlenül gondoskodnia kell, hogy nemzetünk növedéke, népességünk szaporulata, a nüvedékként jelentkező új nemzedék feltétlenül elhelyezkedést, nyugodt megélhetést találjon idehaza és ne kényszerüljön kivándorolni. Márcsak azért sem, mer kivándorlási lehetőség Hazánk népe számára ezidő szerint úgyszólván ftgyáltalán nincs, vagy ha van, úgy a növedék nagyságával semmiesetre sem áll arányban. Tudjuk, hogy a háborút megelőző kilencszázas évek