dr Szerényi Imre szerk.: Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből

kutak vizével, de az Észak-Amerikai Egyesült Államokban a kutak vizét már csak kiegészítő eszköznek tekintik arra az esetre, ha az öntözés alá fogott nagy területek vízforrása időnként szűkebben adja a vizet. Tisztán kutakra csak kisebb gazdaságok öntözését alapítják. Hasonló a helyzet a mi Alföldünkön is. Ha a körülmények kedvezőek, akkor néhány holdas kertgazdaságot kútból is lehet öntözni, helyenként a különben meglehetős nagy befektetéssel járó, u.n. Keglevich-kutakból való öntözés is kifizetős lehet és van reá példa, hogy egyikmásik bővizű artézi kút vizét még rétöntözésre is felhasználják, sőt nem tartjuk lehetetlennek, hogy az artézi kutak szaporításával az öntözővíz beszerzésének ez a módja jobban is elterjedne. Ezen a ponton azonban bizonyos e|lővigyázatra van szükség. Ma ugyanis még eldöntetlen az a kérdés, vajon az artézi kutak túlságos szaporítása nem csappantaná-e meg a már meglévő kutak vizét, mert nem tudjuk, vajon ezek a medencék, amelyekből artézi kútjaink a vizet kapják, kimeríthetetlenek-e, vagy csak korlátolt teljesítőképességűek. Míg ebben a kérdésben dűlőre nem jutunk, addig nem tartanánk helyesnek meglevő artézi vízkincsünket öntözésre elhasználni; az artézi kutaknak sokkal fontosabb rendeltetésük lesz a jövőben; az, hogy az Alföld városait és községeit ivóvízzel és más házi célokra szolgáló vízzel lássák el, szóval, hogy a majd építendő községi vívezetékeket táplálják. Marad tehát, mint harmadik lehetőség: az öntöző víznek folyókból, vagy patakokból való vétele. Nagyon természetes, hogy ha nagyobb területek öntözését vesszük tervbe, akkor gondoskodni kell róla, hogy az öntözővizet megfelelő méretű csatornákon az öntözendő terület közelébe vezessük. Addig is, míg az öntözőcsatornák tervének, vagy az Alföld nagyarányú öntözésére vonatkozó más, talán életrevalóbb terveknek az előkészítő tanulmányozása megtörténik, igen fontos más feladatunk lesz. Gazdaközönségünknek ugyanis ma még általában nincs kedve az öntözéshez, - de nem is igen ért hozzá. Nyomatékosan hangsúlyoznunk kell tehát ismét, hogy mielőtt hozzá-