Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

tethető meg. Mindezek után ennek a fajta homokkőnek az alkalmazását az alapoktól egészen az első emeletig teljesen elvetném, az első emelettől kezdve azonban felhasználható lenne, mint ahogy a tapasztalat mutatja, mivel itt már nem kellene a föld nedvességtartalmának az átvételétől tartani. A többi homokkő fajták minden további kifogásemelés nélkül alkalmazhatóak lennének a falépítmények emelésére. Válasz arra a kérdésre, hogy célszerű lenne-e vagy sem a szennyvízcsatornák becsatlakoztatására egy dunai gyűjtőcsatorna létesítése Hogy a város szennyvízelvezetőinek legyen hová becsatlakozniuk, még nem elegendő ok egy ilyen dunai gyűjtőcsatorna létesítéséhez, amelynek tetemes költségei is aligha tehetik kívánatossá e terv megvalósítását, különösen akkor nem, ha az egyedül ezzel elérni szándékozott cél egy másik és olcsóbb módon is elérhető. Nyilvánvalóan sokkal közelebb áll hozzánk az a gondolat, miszerint egy a legcélszerűbb dimenziójú és a legmegfelelőbb helyen álló főcsatornát kellene létesíteni. Ennek konstrukciója egy a már korábban említett kisebb csatornákéihoz hasonlítana. Ebbe a főcsatornába, amely például az Országút mentén futhatna végig, torkollhatnának bele a többi kisebb méretűek. E nevezett csatorna a város mindkét végén egy-egy olyan átszivároghatatlanra megépített ciszternába ömlene, amely elegendő lenne a fellépő árvíz alkalmával a város tisztátalanságait több napig is befogadni. E ciszternának a Duna felöli oldalát egy zsilippel kellene ellátni, amely a helyzetnek megfelelően, tetszés szerint nyitható illetve csukható lenne. Ez az ily módon vezetett csatornarendszer, a kívánalmaknak eleget téve megőrizné a Dunával való összeköttetését, s gazdaságosan érnénk el vele célunkat. Még megjegyzem, hogy a csatorna szó alatt nem holmi kisméretű dolgot értek, mert akkor semmi más nem jönne létre, mint egy árok. Ha ennél a létesítménynél egyidejűleg azonban abból az elképzelésből indulnánk ki, hogy a csatorna nemcsak a város szennyvízelvezetőiből itt összegyűlő tisztátalanság felvételére volna alkalmas, hanem ami a fő dolog, inkább a kereskedelem céljaira lenne hasznosítható, — dunai hajók futnának be- és ki innen, amivel a várost bizonyos fokig több oldalról kapcsolatba lehetne hozni a Dunával, s azok az előnyök, amelyek a Dunasoron a kereskedelem számára kínálkoznak, szintúgy megsokszorozódhatnának, — úgy egy ilyen csatorna üdvös nyereséget jelentene. Mindezek alapján a város közelében kellene kialakítani e csatornát. A város felvirágoztatásában akkor játszaná a legjelentősebb szerepet, ha körülbelül az Újépület mögött kezdődne, és innen tovább egészen a Terézvárosig futna, aholis egy célszerűnek tűnő helyen a Ferencváros irányában átszelné ezt, s tovább folytatódva vagy magába a Dunába, vagy talán a soroksári Dunaágba torkollana. Úgy hiszem ily szép építmények Pestet még csak becsesebbé tennék; Pétervár és Párizs például ezeknek az alkotásoknak a terén a fejlődésben sokkal előrehaladottabb fokon áll mint mi, de miért ne kerülhetne egyszer Pestre is a sor? — Nem lehetne-e Pest teljesen új városként is még szebb mint némely régebbi főváros? — Joggal és nem alaptalanul úgy vélem, hogy igenis lehetne. Tudom, hogy e gondolatot az igénybe veendő eszközök miatt sokan már eleve kivihetetlennek tartják, aki azonban ilyesfajta nagyobb alkotásoknál személyesen közreműködött, vagy más hasonlóknak a kivitelezésnél nyert eredményeit ismeri, nem fogja a dolgot olyan nehéznek ítélni. Párizsban, mikor a bulvárokat építették, egész házsorokat kellett lebontani, magától érthetődően sokkal nagyobbakat, mint nálunk kellene. A kártalanítás költségei sok millió frankra rúgtak, de mégis, miután az így nyert, építkezésre alkalmas területeket eladták, a ráfordított tőkéhez képest jelentős többletnyereség mutatkozott. E tapasztalatra én személy szerint a görögországi Athénban tettem szert, amikor az újonnan létesítendő városnak az óvárossal történő egybekapcsolása miatt több utcát át kellett vágni, hogy a két város összeköttetése szép legyen. Kezdetben azok a háztulaj-