Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

22. PEST VAROS TANÁCSÁNAK ELŐÍRÁSAI AZ ÁRVÍZ ELŐTT, ALATT ÉS UTÁNI TEENDŐKRE

1 „Előírások arról, hogy hogyan viselkedjünk Pest szabad királyi városban árvíz előtt, alatt és után Árvíz előtt 1. § Az árvizek elleni legjobb védekezési eszközök a város biztonságának megtartása érdekében emelt gátak és partmagasítások. 2. § E gátak közvetlen felügyeletére állandó alkalmazással két megbízható személyt - egyet a város feletti váci —, másikat a várostól délre lévő soroksári-gát felügyeletére, — kell kinevezni, megfelelő évi bérezés mellett azzal a kötelezettséggel, hogy a védőgátak felett az ebben a témában megfogalmazott utasítás szerint állandóan gondos felügyeletet tartsanak, s az esetleges hiányosságokról, melyek újonnan épített gátakról lévén szó, különösen kezdetben kerülhetnek napvilágra, a városi mérnököket haladék nélkül tájékoztassák. Amennyiben rendkívül magas vízállás esetén a gátak átszakadásától, vagy pedig attól kellene tartani, hogy a víz szintje meghaladja a gátak magasságát, s ezért e gátak több helyütt való felügyelete szükségessé válna, akkor a városi mérnökök feladata kell hogy legyen a városi tanács figyelmét felhívni a helyzetre, hogy e testület a veszély idejére a gátfelügyelők számának a növeléséről és a további biztonsági rendszabályok meghozataláról a szükséges intézkedéseket megtehesse. 3. § Ezen felül, a városi mérnökök kell hogy azok legyenek, akik személy szerint mindig, különösképpen azonban olyan áradások idején, amikor a víz már kilépett medréből, ezeket a védőműveket gondosan ellenőrzik, s a felfedezett sérüléseket a városi tanácsnak haladéktalanul jelentik, s egyidejűleg a helyreállítási összegek költségvetését is benyújtják. A városi mérnökök tartoznak felelősséggel a védőgátak karbantartásáért. 4. § A gátak lejtőjén és koronáján, valamint a Duna partjaihoz legközelebb eső részeken sem fák, sem palánkok nem tűrhetők meg, s senkinek nincs megengedve, hogy a városi tanács engedélye nélkül saját partbiztosításokat, vagy a folyóba belső építményeket emeljen. 5. § Az árvíznek a városba való betörése ellen védőműként szolgálnak továbbá a földalatti kanálisok zsilipjei, amelyeknek felügyelete és jó állapotban való fenntartása a városi mérnökök és az intéző különleges kötelességévé tétetett. 6. § Amint a Duna folyam vízszintje a budai vízmérce szerint 0 feletti 12 lábat elérte, a mélyebben fekvő 0, 1,2, 3, 4, 5, 6 és 7-es számmal jelölt zsilipeket azonnal be kell csukni, s tovább emelkedő vízmagasság esetén a szükségszerűségnek megfelelően a többi zsilipek is e sorsra kell jussanak. 7. § Ebben a vonatkozásban a városi intéző feladata, hogy a szükséges óvintézkedéseket idejében megtegye, ami által, ha azt a szükség megköveteli, valamennyi zsilip a legnagyobb gyorsasággal és akadálytalanul lezárhatóvá válik. Kiváltképpen az ő dolga az is, hogy az