Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

a gőzhajóknak biztosabb áttelelése végett eszközöltetének, míg nem kevesen az egész csapást úgy tekintik, mint Isten haragját, mellyet Budapest lakosainak sok színű és nagy súllyú bűne indíta annyira meg. Tagadhatatlan, hogy az egész Dunának rendetlensége... hat... és ez-utóbbi alkalommal hatott is Buda Pestre... De ítéletem szerint olly csekélyen és csupán a zajnak olly visszás pillanatokbani le ülepedése és meg indulása által mikép volna csak Budapesten felül és alul olly távolságra szabályozva a Duna, hogy e két város közrefont közel se lent vízfen­tartó jég gát ne keletkezhetnék. — lehetne aztán a többj Duna szabályozva vagy sem, kezdhetnék szabályozását fent vagy alant, mind egy lenne az akkor Buda Pestre nézve, minthogy a víznek felduzzadása csak bizonyos távolságra hathat fel s ekkép az egész Dunának okszerinti s gyökeres szabályozása inkább a folyam völgyében fekvő helységek­nek érdekeit illeti, mi okbul ugyan is nem kevésbé méltó országos méltánlásra, csak hogy Buda Pestnek mostani veszélyének is azon gyógyszer kell, mellek ennek elejét vehetnék nincs közvetlen egybeköttetésben s ennél fogva, részletesb vizsgálata, jóllehet a maga helyén igen szükséges — e soroknak czélját túlhaladná. Azon Vorkehrungen' pedig, mellyeknek a gőzhajók biztosabb áttelelésére kellett volna eszközöltetniek, azok pedig — s mondhatni fájdalom — még tusban de még papíroson sem készültek föltehetően el, s ekképp a víz árját Budapest közt nem, de csak azon „ha­zai Jóakarók" képzeletében duzzaszthatók fel, kik nemcsak bátorságos napjainkban, de még olly irgalmatlan veszélyek közt, — mint amilyenek a múlt Buda-Pesti gyásznapok valának — sem felejtették (?) egészen meg azon szenvedélyeket, melyektül mind az iránt elolthatatlanul forr keblük, miknek nem ők valának szerzői — vagy mik enrészük s elő­ítéletükkel egybecsap. És ily féle nézetek és illy féle kifejezések jóllehet nem mindig épen, de még más színű és más címékletű alakban másokat is elárulhatának, mint egykor Ibicusnak darui egy alkalommal — milly kitsi célokat sejt soknak egyébként tisztes borí­ték — midőn többeknek lelkes s veszélyes törekedésökben ön éltük kockáztatásával má­soknak éltét menteni. — midőn alig nemest s őszintébb áldozatokban saját keblük tük­rében vetve nyomaikat nem bírtak egyebet látni, hisz dics vágynál, népszerűség utáni szomjnál, nyomorult haszon vágynál. Mindenesetre jó lelkű fele-barátok illy közt saját csontjaimat tekintve — nem igen bánom, hogy ez alkalommal a Buda-Pesti álló hídnak — oszlopa — vagy leg kisebbje nem állott a Duna medrében még — mert az érintettek serege bizony csak annak tulajdonítja az egész veszélyt, — holott ki-ki tapasztalhatá, hogy árvíz csak akkor kezde lépni fertelmes magasságra, mikor jégtül már rég tiszta volt a Buda Pest közötti Duna - és eképp nem is volt akadály, és azt egy-két keskeny átmérőjű oszlop nemcsak nem nagyobbítná, sőt a zajnak nagy tábláit eltörné ki kényszerítvén annak odább jutását még elő is segítené. És illy tekintetben megvallom igen átlátom, hogy sok-nagy szerencsétlenségünk okát egyenesen Isten haragjának tulajdonítja, mert hogy is lehetne illy féle irigységi és gyűlöltségi rothadás közt, hol még olly borzasztó pillana­tokban, mikor a leghidegebb ketleknek is engesztelésre kellene olvadoznia, olly szívtele­nül ítéltek egyik másikrul — hol egy közös és tátongó sírtöviben sem némulhat csak egy perezre is el a vallás és political nézetek iránti agyarkodás, senkiben tiszta lélek, tiszta szándék nem tétetik fel, álhatatlanság, makacsságra hon-dicséért buzgó szív, pénz szomj­ra szívvel facsartatik — De ilyenek kevesek — és a Mindenható, ki egy igazságos ember miatt ezreket szokott kímélni — bizonyosan nem ostoroz néhány nyomorult végett, ezreket, kik bíznak benne s kedvére törekednek élni; mi okbul-bűntelenül éppen nem, mert hiszen azt úgy is kiki legfőképp csak saját keblében lelheti — de olly intésül kell vennünk Budapest elestét, mellytől ránk nézve éppen annyi áldás háromolhat, valamint régi időkben azon gazda is szerencsére vált, kinek házát köszönetül jó fogadásáért angyal vendége fel gyújta - és ő falai omladéki között olly kincset talált, mellyel százszorta szebben felépíté lakhelyét. A házak veszte, mennyire jól vagyok tudósítva körül belül ez:

Next

/
Thumbnails
Contents