Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

4. Az utolsó és legnagyobb nehézségek közé számítom az évenkénti összegek nagyságát, melyek a Duna-szabályozásához elengedhetetlenül szükségesek és megkövetelhetők lesznek, továbbá annak az időnek a hosszúságát, amely alatt egy ilyen szabályozást végre lehet hajtani, mert a leghasznosabb vállalkozásokra is csak akkor vagyunk készek, ha ezek nem kerülnek sokba; vagy ha sokba kerülnek ugyan, de legalább nem csak utódainknak, hanem azonnal nekünk magunknak hozzák meg gyümölcseiket. Könnyűszerrel elképzelhető azonban, hogy a szabályozás költségei nem lesznek csekélyek, s hogy előteremtésük vagy behajtásuk nem lesz könnyű. Mert egy Duna-szabályozás drága szabályozási tervpályázatot, s jól fizetett, gyakorlott mérnököket követel meg, akik a terveket kivitelezni tudják. Szükség van emellett még több, ebben segíteni tudó személyre és felügyelőre, különböző felmérésekre és eszközökre, különféle drága anyagokra, különböző drága iparosemberekre, azután naponta többszáz szekérre és segédmunkásra, stb. Mindezek a követelmények igen nagyok és nagyon drágák, minekutána igencsak megbocsátható sokaknak, ha ilyen rendkívüli költségek láttán annál is inkább visszarettennek, mivel joggal hozzáfűzhetnék, hogy egy ilyen Duna-szabályozás igen könnyen egy emberöltőnyi időt is igénybevehet. Mennyire fognak rúgni a Duna-szabályozás költségei? Hogy hány év lefolyása alatt fog elkészülni e szabályozás; azt biztonsággal megmondani nem lehet. Még maga a körülbelüli becslés sem lehetséges, mert a Dunáról nincsenek olyan felméréseink, amelyek birtokában akár csak a várható költségbecslést is elvégezhetnénk. Továbbá, az ehhez szükséges anyagok, iparosok és napszámok árai maguk is évenként erősen változhatnak. Mivel mi eközben magukat a rendkívül rövid határidőket néhány, a valósághoz legközelebb eső feltevés alapján kiszámíthatjuk, úgy az is lehetséges, hogy a Duna-szabályozás során felmerülő költségekről legalább egy megközelítő calculust és számítást készítsünk. Minden vállalkozásnál, amelyet valóra akarunk váltani, már maga egy megközelítő számítás is igen nagy haszonnal jár azért, mert ebből már látható, hogy minden a teljesítésére vagyunk, vagy lehetünk képesek. Továbbá, mivel e számítás alapján az előnyöket is legalább megközelítően össze lehet hasonlítani a kiadásokkal. Végül pedig, mivel ezáltal jobban és pontosabban beláthatjuk, hogy a mindenütt oly gyakran emlegetett és óhajtott Duna-szabályozás vajon tényleg a lehetetlenség határát súrolja-e és csak jámbor kívánságaink közé tartozhat-e avagy sem? Mindezek után én itt csak megközelítően és kísérletképpen az egy évre és egy mérföldre vonatkozó költségekre és kiadásokra való tekintettel — melyeket egy Duna-szabályozás megkövetelne, — akarok a következő calculusba és számításba belebocsájtkozni, és ebbe mindent váltópénzben a legmagasabb és legjobb árak szerint felvenni: 1. A három legjobb díjazott lapért, amelyek a Duna-szabályozáshoz szükséges legcélszerűbb folyamtérképeket, terveket és javaslatokat pályázat útján fogják tartalmazni, ezennel meghatározok 8 000 Ft-ot 2. Egy igazgató, két gyakorló mérnök és négy gyakornok számára 7 200 Ft-ot 3. Szükséges szerszámokra, hajókra, dereglyékre, ladikokra, fából készült bakokra, láncokra kötelekre 12 000 Ft-ot 4. Egy mérföldre, 12 000 négyszögöl kőre, 6 forintjával számolva 72 000 Ft-ot 5. A kövek szállítása 2 forintjával 24 000 Ft-ot 6. Vasra, fára, mészre, ólomra stb. 20 000 Ft-ot 7. Elszállításra 10 000 Ft-ot 8. Rőzsemunkára és az ehhez szükséges fafajtákra, a partok megépítésére stb. 20 000 Ft-ot 9. Kőfaragó-, kőműves- és kövezési munkákra naponta 2 forintra, naponként 100 embert foglalkoztatva 36 000 Ft-ot 10. Ácsmunkákra, naponta 30 embert foglalkoztatva, 180 napra napi 1 forintjával 5 400 Ft-ot 11. Naponta 100 egyéb szekér fuvarra, amelyeket télen is foglalkoztatni kell, 2 forintjával 300 napra 60 000 Ft-ot