Marczell Ferenc szerk.: Az Országos Vízügyi Levéltár (Források a vízügy múltjából 1. Budapest, 1978)

AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI LEVÉLTÁR " ... 7. A magyar Helytartótanácsnak a hajózásról szóló rendeleteiből és utasításaiból, továbbá a tervrajzokból és vizi térképekből egy lehetőség szerint teljes gyüj teményt kell létrehozni és saját hajózási levéltárat felállitani ..." Ez az idézet, amelyben először fogalmazódik meg egy önálló vizügyi szaklevéltár létrehozásának konkrét igénye, a Vizi- és Épitészeti Főigazgatóság (Suprema Directio in Hydraulicis et Aedilibus) által 1822. március 19-én kibocsátott utasításból származik. Az ezekben az években újjászervezett Hajózási Igazgatóság részére kiadott ezen instrukció nyomán hozták létre a Navigations Archiv intézményét, s ezzel lehetővé vált, hogy a 19. század elején megindult,a folyók teljes hosszára kiterjedő felmérések során keletkezett nagy menynyiségü térkép és irásos anyag megfelelő elhelyezését és kezelését biztositsák. A Főigazgatóság Hajózási Igazgatósága hatáskörébe utalták a hajózás zavartalanságát biztositó feladatok mellett a folyószabályozással, árvízvédelemmel, felmérésekkel és térképezési munkákkal összefüggő tevékenység irányitását is. A munkálatok során egyre növekvő mennyiségű anyag szakszerű kezelésére 1845-ben már külön szakszemélyzetet rendeltek ki. Az itt összegyűjtött térképek értéke - kora beli becslések szerint - ekkor már több százezer forintra rúgott. Minthogy a szintezéseknél a korábban készült helyszínrajzokat is fel-