Dr. Izsó István: A montanisztika magyarországi történetének levéltári forrásai II. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 7. Sopron, 2009)

II. A montanisztika igazgatási szervezetére vonatkozó jogforrások - 1. A bányászat, kohászat, erdészet és pénzverés kincstári igazgatását, kezelését végző szervezeteket, azok hatáskörét, illetékességét és feladatait szabályozó jogszabályok - 1.2. A bányabíróságok szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályok

1.2. A bányabíróságok szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályok A korszakban a bányabíróságok nem csak igazságszolgáltatási, hanem bányahatósági jogköröket is gyakoroltak. Illetékességük szabályozása általában igazodott az előző fejezetben ismertetett bányakerületek határaihoz. Minden kerületben egy-egy bányabíróság működött, melyeknek alárendeltségébe - a hatékonyabb feladatmegosztás érdekében - bányabírósági kirendeltségek tartozhattak. 79. 1553. 11. 09. - I. Ferdinánd elrendeli, hogy a bányavárosok a bányászatot illető perekben a felfolyamodást ne a tárnokmester és a személynök elé, hanem régi szokás szerint - az új bányarendtartás kihirdetéséig - közvetlenül a királyhoz intézzék (1/226)- Péch I. 218, Eckhart 1914. 204, Szabó 1994. 114. 1564. 11. 25. - I. Miksa elrendeli, hogy a bányaművelők ellen minden panaszt a bányabiróhoz kell benyújtani és az ítélet elleni felfolyamodást nem a magyar kancelláriához, hanem az Alsó-ausztriai kamarához kell intézni (1/456) - Péch I. 240, Heckenast 1991. 110, Szabó 1994. 241. 1619. 01. 28. - II. Mátyás utasítja a polgári hatóságokat, hogy a bányakamarához tartozó személyek felett ne bíráskodjanak, az ellenük felmerült panaszokat mindig terjesszék a király elé (4/330) - Péch II. 150. 299. 1649. 07. 02. - III. Ferdinánd megtiltja a polgári bíróságok által bányaügyekben hozott ítéletek végrehajtását és a bányaügyeket a király speciális ítélkezési jogkörébe sorolja (4/708). 316. 1654. 10. 04. - III. Ferdinánd meghagyja, hogy büntetést kötelesek fizetni azok a bányaörökösök, akik - a bányatörvényt megszegve - peres ügyüket nem a bányabíróságon, hanem Selmecbánya város bíróságán terjesztik elő (4/797) - Ember 313, Péch 111/1. 32. 319. 1656. 05. 10. - III. Ferdinánd a régi törvények alapján újra deklarálja az uralkodó részére fenntartott bányabíráskodás jogát (5/3). 337. 1662. 02. 10. - utasítás a besztercebányai bányabíró részére (5/94) - Ember 358. 360. 1675. 07. 15. - I. Lipót a selmeci Bányabíróság esküdtjeinek számát négyre emeli, melyből 2 fő kamarai, 2 pedig városi tisztviselő (5/234) - Ember 326, 340-341, Péch Hl/1. 288. 498. 1727. 12. 15. - utasítás a bánsági Bányabíróság létrehozására (6/300) - Balkay 1902. 40, Heckenast 1991. 181. 557. 1745. 04. 06. - az Udvari Kamara dekrétuma a bányabíróságok feladatairól a nádor "mandátum praeceptorium"-a kapcsán (7/77). 597. 1747. 12. 10. - Mária Terézia leirata a selmeci bányabíróság szervezetéről (7/439) Balkay 1902. 39-40, Péch IN/1. 242-243. 619/1. 1749. 09. 24. - rendelet a felsőbányai bányabíráskodás szabályozásáról (8/113). 621. 1749. 10. 03. - Mária Terézia leirata a felsőbányai Bányabíróság megszervezéséről (8/115)-Balkay 1902. 40-41. 627. 1750. 07. 03. - utasítás a felső-magyarországi Bányafőfelügyelőség és a szomolnoki Főbányabíróság megszervezésére (8/268) - Balkay 1902:42. 665. 1751. 04. 16. - rendelet az erdélyi örökös bányabírósági ülnökök kinevezésének szabályozásáról (10/1). 679/1. 1753. 08. 23. - utasítás az alsó-magyarországi bányavárosok bányabírói részére (10/80). 688. 1754. 03. 25. - az udvar megrója a selmeci Bányabíróságot, hogy a főkamaragróf megkérdezése nélkül tiltotta be a táncmulatságokat (10/226) - Mihalovits 1934. 222. 689. 1754. 03. 26. - magyarázatok a bányabírósági hatáskörökre vonatkozó 1747. évi legfelsőbb határozat 5. §-hoz (10/227).