Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Vladimir Sklenka: A Thurzó-Fugger-társaság házai Besztercebányán

Az Urpin alatti Thurzó-ház A kamaraháztól (Kammerhof) a túloldali Garam-partra egy híd vezetett, amelytől az Urpin-hegy keleti lejtőire vezetett az út. Bizonyított, hogy később a kamara birtokai terültek el a Garamnak ezen az oldalán (Uhlisko, Horné hrable felöl), szintén itt állt a XVIII. századi Szt. János szobor. Később a híd másik oldalán 1808-ban megépült kápolna is a Kamarakápolna nevet kapta. A keleti lejtő alatt elterülő részt Garam-elővárosnak, de gyár-(Fabrik) résznek is hívták. A városi tanács a pestisjárvány idején elfoglalta a legmagasabban fekvő kőházat is, az egykori Kolatsch-majort.

89 1548-ban megkezdték a fatörzsek megfogását szolgáló felső gereben (rácsozat) építését. A gereben a hozzátartozó területtel, melyet a kamara a várostól szerzett meg, a Micsinyébe vezető úttól a Garamhídig ért.

90 Az Urpin alatt egy magaslat húzódik, amelyen a Renaissance-háznak nevezett Thurzó-ház áll. Egy feltevés szerint az állítólag itt lakó városi kertésztől származik ez az újabb elnevezés. Az épület építészeti jellemzői alapján fiatalabb. Ennek ellenére érdekességként szerepeltetjük tanulmányunkban. Valószínű, hogy nem a Thurzó-Fugger-cég majorral bővített házáról van szó, mivel Dernschwamm visszaemlékezéseiben itt egy régi faházat említ, amely nemesek tulajdona volt, és amelyről írásos feljegyzés nincs. Az I. Csehszlovák Köztársaság idején a házat a besztercebányai plébánia tulajdonában levő „Partia pod Kai vári ou"-ként említik. JURKOVICH, 2005. 46.o. JURKOVICH, 2005. 153.0.