Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)
Vladimir Sklenka: A Thurzó-Fugger-társaság házai Besztercebányán
A 4. sz. ház, a Mittelhaus (Mitterhaus) az idős Thurzó úr háza Ez a ház is a Thurzó-Fugger cégé volt, melyet az akkori szokás alapján Mitterhaus-nak hívtak. A déli oldalon Michael Königsberger alsó házával volt szomszédos, aki 1503-ban ezt a házat feleségére, született Benigna Krausra hagyta. A Mittelhaustól egy a Garamhoz vezető utcácska választotta el. 71 Dernschwamm szerint, aki maga is ebben a házban lakott, a házban először a Thurzók laktak, később a társaság alkalmazottjainak kényelmét is szolgálta. 1495-ben Thurzó János a rozsnyói városi tanács előtt Hans Lángnak kettő, Főtéren álló házért fizetett, valószínű tehát, hogy Thurzó János e két ház telkén építette a Mitterhaus-t, amit - a szomszédos házakhoz viszonyítva - e ház homlokzatának nagysága is bizonyít. 72 Dernschwamm visszaemlékezéseiből: „A régi Mittelhaus-t (Mitterhaus) Besztercebányán Thurzó János házának nevezték, melyet az idősebb Thurzó János Hans Lang besztercebányai polgártól vett ezer magyar aranyért, aki [azaz Lang] Lőcséről származott, s a ház bejárata felett még mindig látható Lőcse városának címere [...] " 73 A XV. század elején ezen a házhelyen két gótikus emeletes ház állt. Egybeépítésükkel egy késő gótikus épület jött létre. A házbelsőben ebből a korszakból a földszinti és az első emeleti gerendafödém és a gótikus főportái maradt fenn. A dongaboltozatos földszinti hátsó részen helyezkedett el a falfestéssel díszített Zöld-szoba. 74 A házak közötti üres rész beépítését és a második emelet felhúzását az 1530. évre teszik. 1582-ben Sámuel Schmiedl a Mittelhaus tulajdonosa a 4. és 5. sz. ház közötti utcát elfoglalta, ezzel az 5. sz. ház tulajdonosának Josef Reitmüllernek lehetetlenné tette az átjárást. 1665-ben itt a kijáratnál és a bejáratnál kaput létesítettek. Az átjáró beépítésének időpontja azonban a szakállas és kerek fejfedős férfifejet ábrázoló kőrelief szempontjából fontos. Ezt a reliefet 1958-ban restaurálták, a XX. század 70-es éveiben azonban ismeretlen körülmények között megsemmisült. Ezt az idős férfit ábrázoló arcot Thurzó János arcképeként, míg másutt törökként ismertetik. Részletes történelmi kutatást igényelne már az azonosítás végett is, hogy a relief keletkezésének idejét meghatározzuk. 71 RATKOS, 1964. 108-109.O. 72 JURKOVICH, 2005. 32.o. "JURKOVICH, 2005. 139.0. 74 SURA, 1982. 117.0.
