Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Vladimir Sklenka: A Thurzó-Fugger-társaság házai Besztercebányán

Vladimir Sklenka: A Thurzó-Fugger-társaság házai Besztercebányán A besztercebányai rézbányát két, korának neves személyisége, Betlenfalvi Thurzó János és az augsburgi Fugger Jakab alapította 1494-ben, a ThurzóFugger Magyar Kereskedelmi Társaság részeként. A besztercebányai rézbányászat már a kezdeti szakaszában is Európa vezető kereskedelmi vállalkozásaihoz tartozott, köszönhetően a két alapító személyiségének. A város területén létrejött rézbányászat egy egész vertikumot képezett: a bányák, kohók, bányagépek, raktárak és a hozzájuk tartozó, a város főterén, a Ringen (a továbbiakban Főtér) elhelyezkedő házak, amelyekben a vállalkozás székhelye is működött. Sajnos a töredékes dokumentumanyag nem könnyíti meg a Thurzó család és a vállalkozás egykoron Besztercebányán állt házainak beazonosítását. Az ismert ingatlanok közül a következők beazonosításra, illetve történetének ismertetésére tesz kísérletet tanulmányunk: a Felső-ház (Oberhaus), a kis Középső-ház - Metzler-ház (kleine Mittelhaus - Metzler-Haus), Thurzó János középső háza (Mittelhaus des Thurzó János), az Alsó-ház, vagy más néven Kamaraudvar (das Unterhaus, Kammerhof) és a Stürzer-ház (Stürzer-Haus). A nevek és a jelenlegi állapot alapján az Oberhaus két épületének egykori helye (ma: 34-es házszám), a Thurzó-ház (4. házszám) és az Unterhaus (8-as házszám) határozható meg. A Stürzer-ház (8-as házszám) helyének meghatározása a szakemberek körében is vitát váltott ki, korábban a Főtér déli oldalára tették, a Thurzó-ház mellé. A valóságban azonban a ház a Főtér északi oldalán állt, erre már Ratkos P. is utalt 1964-ben megjelent tanulmányában. A kis Mittelhaus - Metzler-ház valószínűleg a Thurzó-ház melletti 3-as számú házzal azonosítható. Besztercebánya és a Főtér XV. és XVI. századi kinézetét a Thurzó-Fuggertársaság működésének idején csak írásos dokumentumokból ismerjük. A város képének első, fennmaradt írásos dokumentuma az 1600. év táján készült várostérkép, amit majd 100 év választ el attól az időszaktól, amikor Thurzó megkezdte (beleértve az építkezéseket is) tevékenységét a városban. A tanulmányt Krisch Imre fordította. A szöveg szakmai ellenőrzésében a szerkesztőn kívül Szádeczky-Kardoss Gyula és Szemán Attila vett részt. A tanulmányhoz mellékelt illusztrációkat a szerző gyűjtötte, illetve fotózta.