Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Bircher Erzsébet: Gazdagság vagy szegénység?

Bircher Erzsébet: Gazdagság, vagy szegénység ? „Gazdagfőid, szegény ország" - Paulinyi Oszkár gazdaságtörténész híres, hírhedt jellemzése a középkori magyar királyság kincstárának évszázadokon át csaknem egyenletesen szomorú állapotát a külhoni utazók által - bányáinak kincsei miatt - gyakorta Eldorádónak nevezett föld lehetőségeit állította szembe.

1 A réz, ezüst és arany. Ennek a három ércnek a kitermelése évszázadokon át meghatározó fontosságú gazdaságunkban. A királyi kincstár mindenkori jövedelmein, a jövedelmek belső megoszlásán nyomon lehet követni a magyar föld természeti kincsekben való gazdagságát, de azt is, hogy milyen tehetségesen használták ezt a kontinensnyi jelentőségű vagyont: tudtak-e a lehetőségekkel élni?

2 Valódi, vagy inkább csak látszólagos fejlődést involvált ez a látszólag kiapadhatatlan kincs? Ha a középkor gazdaságtörténetét átlapozzuk, akkor erre a kérdésre igencsak különböző válaszok születhetnek. Tanulmány kötetünk célja, hogy bemutassa miféle új megoldások, eredmények jellemezték annak a kornak a bányászatát, amelyet a köznyelv a reneszánsz időszakának nevez. A technikaitechnológiai változások pontosabban nyomon követhetők, mint a vállalkozási formációk változásai, mert míg azok gyakran adekvát válaszok egy-egy fizikai problémára, addig a vállalkozások változásai gyakran bonyolult összefüggések hálóját jelentik: a kor uralkodó filozófiájától, az egyes országok belső struktúrájáig. A XV-XVI. század magyar gazdaságtörténetének egyik legkülönösebb jelensége volt az, ahogy a magyar rézbányászat jelentős része - kitörve a középkori gazdaság keretei közül - a kontinens első multinacionális monopóliumának része lett. A folyamat egyként árulkodik a magyar gazdaság sérült szerkezetéről, tőkeképző erejéről, vagy inkább annak gyengeségéről, polgáriasodásának hiányairól, de a magyar ércvagyon európai jelentőségről is. 1 PAULINYI, 1962. 173-186.0., PAULINYI, 1972. 561-603.O. A középkori gazdaság és a bányászat viszonyát számos szerző részletesen elemzi, a hozzáférhető korabeli írásos források elemzésével. Természetesen nem egyforma következetéseket, de abban megegyeztek, hogy ércbányászarunk kiemelkedő fontossággal bírt a középkorban - is. 6