Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Szemán Attila: A reneszánsz bányászatának technikai fejlődése

vezetett volna. Figyelembe kell mindazonáltal azt is vennünk, hogy a művészek gyakran pontatlanul ábrázolták a csilléket, összevonták a látnivalót, s ebben az esetben is erre gondolhatunk. A csillepálya és a középső vájat mindenképp a vezetőszeg létére utal. Ez az első csilleábrázolás, ahol a bányamécsest is megfigyelhetjük a csille felső peremén. Az itt látható világítóeszköz a botra húzható agyagmécses típusa.

5 Az Annabergi oltárképen (1521)

6 két csilleábrázolást találunk. Az egyik a főkép közepének jobb oldalán figyelhető meg. Ennek a csillének csak az elülső része, kb. egyharmada látszik. A rozsnyói oltárképen szereplő típushoz sok részletben hasonlít. Ez is erősen megvasalt szekrényű, bár a csilleszekrény és a vasalatok formája másként alakul. A kerekek szintén a csilleszekrény két oldalára lettek felerősítve, vasaltak, és a tengelyek végeiben ott vannak a tengelyszegek. A csilleszekrény azonban egészen más formájú, jóval alacsonyabb és szélesebb, a bánya szükségleteit tekintve fejletlenebbnek nevezhető. A csille helyzetéből ítélve egyértelmű, hogy egyforma négy keréken fut. A szekrény alatt ebben az esetben sem látható gerenda és vezetőszeg. A későbbi csillevezetékekkel ellentétben a kerekek nem pallón futnak, hanem a puszta talajon. A közepén látható keskeny vájat kétoldalt deszkával van kiépítve. Ebben a vezetékben nem tudjuk, folyik-e víz, a kiépítés azonban arra vallhat, hogy a vezetőszeg számára készítették. Ezt a csillét a bányász nem tolja, hanem vállra vetett kötéllel húzza. Érdekes, hogy a kötelet nem a vasalaton elhelyezett erős és nehéz karikában rögzítették, hanem valahol a csille alján. A vontatást viszonylag ritkán láthatjuk a korabeli ábrázolásokon. A külsőkerekes csillék más ábrázolásokon is láthatók. Elég elnagyoltan rajzolta le a csilléket Erhard Schön.

7 Lapos, széles szekrényű alkalmatosságok, kerekeik a szekrény külső oldalán vannak. Két-két pallón futnak, vezetőszeg nem látszik. A pallók közötti távolság ugyan nagyon széles ahhoz, hogy vezetöszeg mozogjon benne, de a kettős pallóból készített pálya mégsem mutathat másra mint a vezetőszeg létére, hiszen különben lehetetlen lett volna a pályán tartani a csillét. A mécsesek ugyanúgy a csillék első peremén láthatók, mint a rozsnyói Szt. Anna-képen. 5 SZEMÁN, 2003. 27.0. 6 HESSE, Hans: Annabergi bányászoltár (Annaberg-Buchholz), hátoldal. Táblakép, 1521 után 7 SCHÖN, Erhard: Das sächsische Bergwerk. Fametszet, 1525 körül 50