Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Bircher Erzsébet: Gazdagság vagy szegénység?

szétforgácsolódott kontinensen - a határokkal mit sem törődve - létrehozta a világ első multinacionális konszernjét. A történelem azonban a gazdaságtörténetnek ezt a korai „virágát" elsöpörte. A Fugger birodalom túl sok szállal kötődött a hatalmasságokhoz. Ahogy a kontinens hatalmi viszonyai változtak, úgy nőtt, vagy csökkent erejük, befolyásuk. A 30 éves háború a maradék kiszámíthatóságot is száműzte világukból, s amire a középkori eszméken nevelkedett, ám azokat saját hasznukért bármikor semmibe vevő Fuggerek sem számíthattak: olyan ideológiai földcsuszamlás indult el a reformációval, aminek gazdasági, társadalmi alapjait sok tekintetben a Fuggerek és a hozzájuk hasonló bankárok, kereskedők is segítettek lerakni. Európa bányáiban olyan bérmunkás tömeg robotolt, amelyre a feudális viszonyok között nem volt példa. A kooperáció itt elemi szükséglet volt, a bányások közösséget alkottak, így érdekeiket jóval hatásosabban tudták képviselni, mint a parasztok. Követeléseikben vallási, társadalmi eszmék keveredtek. A Fuggerek - talán nem indokolatlanul - a felkelések mögött Luther Márton eszméit sejtették. Az első hazai munkásfelkelés a bányászoké volt, 1525-ben. Méretében akkora volt, hogy az egyébként is megrendült „Közös Magyar Üzlet" menetére jelentős csapást mért. Az üres magyar kincstár feltöltésére a bevált „pénzrontás" eszközéhez folyamodtak: a már addig is 75% rezet tartalmazó dénárból kivonták a maradék ezüstöt: két új dénárt egy régi dénárral tettek egyenértékűvé.

27 A magyar bányászat évezredes története II. 126.0.