Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Bircher Erzsébet: Gazdagság vagy szegénység?

juttatni az árút, bizony sok titkos és szóba hozható megállapodást kellett kötni. Ennek sikere pedig inkább a Fuggerek igencsak kiterjedt kapcsolatain nyugodott. A magyar réz több szállítóútvonalon át, de egész Európába eljutott. A magyar rezet szekereken vitték Krakkóba, majd ott dereglyére rakták azt, hogy a Visztulán át lehajózzanak Danzingba. A másik út Boroszlón és az Oderán át vitt Stettinbe. A Hanza városokon át jutott el a fém Antwerpenbe, Hamburgba, az itáliai, a francia, a spanyol és portugál kikötőkbe. A vállalkozás első éveiben a siker teljesnek tünt. Mindenki azt kapta amire vágyott. Thurzó a Fuggererek pénzén csaknem valamennyi magyar rézbányában tulajdonhoz jutott, vagy módja volt arra, hogy hosszúbérletü szerződést kössön a tulajdonosokkal. Ezzel pedig megvalósult csendestársának álma is: az európai rézpiacon meghatározó jelentőségűvé vált a Fugger vállalkozás -melynek része volt a Közös Magyar Üzlet néven számon tartott „leányvállalat". A külvilág számára ez a vállalkozás egyenrangú felek szövetségének tűnhetett, ám valójában ez a kezdeti éveket leszámítva soha nem volt az. Annak ellenére, hogy Thurzó nagy haszonnal működtette a bányákat, kohókat, a meghatározó továbbra is a tőke tulajdona volt. Nem a Thurzóknak, hanem a Fuggereknek volt pénze újabb és újabb olvasztóművek felállítására, a bányaüzemek víztelenítésére, működtetésére. Minthogy ők kereskedtek a rézzel, az övék volt az értékesítési hálózat, a haszon nagy része ott csapódott le. A gazdaságtörténészek becslése szerint a magyar réz 1,5 millió guldennyi tiszta nyereséget jelentett a Fuggereknek.

25 Bár a két családot számos házasság kötötte össze, melyek közül az elsőt 1497-ben kötötték, az erőviszonyok eltolódtak. A Fuggerek - amint a Thurzók hátára kapaszkodva meghatározó részt kaparintottak meg a magyar rézbányák kincseiből - elkezdték ugyanolyan csöndesen, ahogy elfoglalták a terepet, kiszorítani partnerüket a hatalomból. A látszólag Thurzó, majd a fiai vezették a céget, ám meghatározó pozíciókat Fugger emberei vették át. Az európai rézpiacnak része, de nem meghatározó tényezője volt a Közös Magyar Üzlet. Jelentősége annak függvényében változott, hogy az európai politika nagy, hatalmi játszmáiban milyen támadások érték a külön hatalmi faktort jelentős Fugger birodalmat. Természetesen nem a réz körül folyt a háború, hanem a hatalomért. A küzdelmek egyik kulcsfigurája volt Miksa, aki a Fuggerek embere volt: OGGER, 1999. 90.o.