Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)
Bircher Erzsébet: Gazdagság vagy szegénység?
előnyére vált. A jelenség hasonló volt ahhoz, hogy milyen negatív hatást gyakorolt spanyol gazdaságra a gyarmatokról beáramló kincs bősége. A magyar külkereskedelmi deficitet magyar nemesfémmel, elsősorban pénzzé vert magyar aranyforinttal egyenlítette ki az ország, ezzel jelentős veszteségeket szenvedett. 16 A magyar föld ércben való gazdagsága tárgyalt korszakunkban azonban már nem tudta a korona gazdagságát szolgálni. A felszíni rétegek kimerültek, egyre nagyobb melységből kellett a felszínre hozni az ércet, s ehhez meg kellett oldani számos, korábban nem ismert problémát: legfőképp a bányavíz ellen kellett hatásosan fellépni. A vízkiemelés azonban sokba került. A XVI. századra a nagyüzemi, új technikai eszközökkel ellátott bányákkal lehetett már csak a piacon maradni, ehhez pedig olyan tőkeerős vállalkozó kellett, amiből hazánkban nem volt. A kereskedő, mint központi figurája az újfajta vállalkozónak ekkor jelent meg a magyar gazdaságtörténetben: a Fugger családdal. A királyi kalmárok „Szabadabb munkát el sem képzelhetni, mint a pénzcsinálás: hiszen a munkánk az, amit eladunk - az áruk pusztán gazdát cserélnek. " X1 Kevés család tagjai állíthatták ezt jogosabban magukról, mint a világtörténelem minden bizonnyal leggazdagabb családjának, a Fugger családnak tagjai. Tevékenységükkel kinyitották Pandora szelencéjét: a világ első multinacionális konszernjét hozták létre, olyan egyeduralomra tettek szert a pénz- és áruforgalom mellett Európa bányászatában, ami sem azelőtt, sem azután senkinek nem sikerült, de amit sokan tekinthettek elérendő célnak. Egyként éreztek rá a technikai újdonságok jelentőségére, a természeti erőforrások stratégiai fontosságára, ismerték a pénzügyek és a hatalom olykor szégyenteljes összefüggéseit. Az akkori civilizált világ legjelentősebb bankárai voltak, fegyvergyárosok és pénzverők. Emberi gyengék: hatalomvágy, kapzsiság, s a nyilvánosság előtt titkolt szenvedélyek: mind-mind építő kövei voltak hatalmas birodalmuknak. ,6 KOVÁTS, 1922. 104-1143.0. 17 Alberti 1483-ból származó kijelentését idézi: Clark, 1985. 123.0.
