Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Vladimir Sklenka: A Thurzó-Fugger-társaság házai Besztercebányán

Beatrix és Mátyás király Mátyás-házon lévő címereinek eredeti, töredékes példányai a Közép-Szlovákiai Múzeum Gyűjteményében (Besztercebánya) A Zöld-terem falfestmény-együttese nem egységes ikonografikus, epikus alkotás. Többségében meghatározható volt, néhány esetben, főként a jelenetek töredékeiben, tartalmát pontosan nem lehetett meghatározni. A terembejárat fölötti jelenet a „Tánc a medvével", amelyben egyedüliként látható a dudás, a medve és a táncos alakja az akantuszlevelekbe komponálva. Ezt követi Szt. György ábrázolása, de már tájba komponálva. A szent egy lovon ül, nyeregben, a kopját a sárkányba szúrja, háttérben, a toronyban, az imádkozó királykisasszony és szülei. A képciklus nem formai, hanem tartalmi oldaláról nézve folyamatosan kapcsolódik a „Dániel próféta legendájából" című jelenethez, ahol Dániel egy magas fa koronájában tartózkodik, egy angyal repül hozzá, a fa gyökereinél egy bányász van, aki ékkel és kalapáccsal érc után kutat. E nyugati oldalon a további jelenetek: „Krisztus és a szamaritánus nő a Jakabkútnál életvízzel" és a meghatározó monumentális jelenet „Az utolsó ítélet". A boltozaton még egy akantuszlevelekbe betagolt kompozíció, valószínűleg az Esopus meséből: „A róka és a gólya". A déli oldalon, az ablaktól jobbra, egy keskeny részen Szt. Borbála a bányászok védőszentjének képe figyelhető meg. A baloldalon látható jelenetet a kutatók „Krisztus az Olajfák hegyén" jelenettel azonosították, valószínű azonban, hogy „Mózes a törvénnyel" jelenet ábrázolja. A keleti oldalon helyezkedik el továbbá a „Zsuzsanna és a bölcsek", melyet annak töredékes volta miatt a meghatározás szempontjából legproblematikusabb jelenet követ. A történetet a művész széles tájba helyezte, sziklákkal, házakkal,