Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)

Vladimir Sklenka: A Thurzó-Fugger-társaság házai Besztercebányán

1500. Cikkünk szempontjából fontos, hogy az alábbi tényeket vegyük figyelembe a kor meghatározáshoz: Mátyás király 1458-1490-ig uralkodott (1490-ben halt meg). 1476-ban vette el Aragóniái Beatrix-ot. Mátyás király dokumentált látogatásainak évei: 1465, 1478/1479 és 1481. Érdekes említés az 1479-évi pestisjárvány, mely elöl Mátyás király feleségével az erdőkben rejtőzködött. „Már 1481-ben Mátyás király Besztercebányára érkezése előtt, az ottani rézbányák kezdeményezésre, a kamaraház mögött pihenés céljára egy nagy kertet létesítettek. Amikor a XV. század végén Thurzó János beköltözött a házba, a kertet a mellette található réttel bővítették, ahol egy kis vadaskert létesült."

81 Az egyik legfontosabb tényező lehet még a város területén álló, ún. Mátyásház is. Homlokzatán két címer látható, az egyik Mátyás királyé, a másik Aragóniái Beatrixé, melyek alatt az 1479-es év van bevésve. Ezzel összefüggésben nem hagyhatom ki, hogy ne utaljak arra, hogy bár sok szakember eredetinek tartja azokat, másolatokról van szó. Nekem sikerült a jeles személyiség Kornél David közleménye alapján a Közép-Szlovákiai Múzeum gyűjteményében a ház eredeti címerét (igaz, már csak töredékesen) meghatározni. A címer tényleg Mátyás királyé és Aragóniái Beatrixé. A házat mégis gyakran az úgynevezett „Mátyás-ház" jelzővel említik. Ez azért van, mert nem maradt fenn forrás arra vonatkozóan, hogy Mátyás benne tartózkodott. A magyarázat azonban sokkal egyszerűbb. Tudjuk, hogy Mátyás király a XV. század második felében gyakran tartózkodott Besztercebányán és környékén. Tény továbbá, hogy ezidőtájt Besztercebányának nem volt megerősített városfala, ilyen erődítmény csak a vár körül volt. Ezért logikusnak tűnik, hogy Mátyásnak és feleségének a várban építettek házat, melyet használhatott veszély esetén, és a királynak a lehetőségekhez mérten megfelelő védelmet és kényelmet nyújthatott. Nem hanyagolható el Mátyás kapcsolata Hans Lang városatyával és királyi megbízottal sem. Öt 1481. júl. 13-án is megemlítik azok között a városatyák között, akiknek Mátyás király a Főtéri piaccal kapcsolatos kifogásait címezte. 81 GRAUS. 8-10.O. 104